Életünket teljesen behálózza a stressz. Talán a mindennapok egyik leggyakrabban használt szava is maga a stressz. Sokszor panaszkodunk is környezetünkben róla, mennyi stressz ér minket: munka, család, közlekedés stb. A legtöbb esetben negatív értelemeben gondolunk rá, azt érezzük, hogy kizárólag csak megnehezíti életünket. Valójában a stressz alapvetően nem káros, sőt, kívánatos, hogy része legyen életünknek.
Mi a stressz?
Az élettel természetes módon jár együtt, nem kerülhető el. A stressz a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából és alkalmazkodásra kényszeríti. Másként megfogalmazva a stressz a különböző élethelyzetekből adódó megterhelésekre, feszültségekre adott belső reakcióinkat jelenti. Megkülönböztetünk distresszt és eustresszt. A distressz a negatív, bénító stressz. Általában a stressz szóra gondolva ez jut mindenkinek az eszébe. Ezzel szemben ez eustresszt szokták pozitív stresszként is emlegetni. Az alábbi linkre kattintva olvashat az eustressz jótékony hatásairól: https://mindsetpszichologia.hu/stressz-es-stressz-kozott-is-van-kulonbseg-a-jotekony-stressz-hatasai
Stresszt okozhatnak mindennapi apró ügyek, minden változás az életünkben. Káros, krónikus stresszforrások lehetnek a munkahelyi problémák, a túl sok vagy a kiszámíthatatlan időbeosztással járó munka, a munkahely elvesztése. Súlyos, hirtelen jelentkező stresszhatások a váratlan veszteségek, a súlyos sérülések. A személyes kapcsolatokban jelentkező konfliktusok, az idült betegségek is stresszforrást jelenthetnek. A krónikus (tartósan fellépő) stressz hatására a szervezet energiatartalékai kimerülnek. Olyan romboló hatás jelentkezik, amely egyaránt károsítja lelki és fizikai állapotunkat.
A tartós stressz hatásai
A mindennapi, tartósan fellépő stressz romboló hatású lehet. A folyamatos stressz növeli a testi és a lelki megbetegedés esélyét. Hatására az alábbi tüneteket tapasztalhatjuk:
- fejfájás;
- alvászavar (elalvási nehézségek);
- a koncentrációs képesség romlása;
- ingerlékenység, türelmetlenség;
- gyomor- és bélpanaszok;
- elégedetlenség a munkával, a kapcsolatokkal;
- fáradékonyság, halogatás;
- csökkent szexuális vágy.
Hogyan hat magára a szervezetünkre a krónikus stressz?
- Gyengíti az immunrendszert, így növeli a testi betegségek esélyét.
- Károsítja a szívet és az érrendszert (a magas vérnyomás, az infarktus,
- az agyvérzés veszélye nő).
- Növeli a depresszió és a szorongásos zavarok (pl. pánikbetegség) kialakulásának
- esélyét.
- Memóriaromláshoz, leépüléshez vezet.
Megküzdés a stresszel
A stresszre adott válaszunk segíthet abban, hogy alkalmazkodjunk a megváltozott körülményekhez. A módszer, ahogyan a minket ért stresszhatásokra válaszolunk, a megküzdési
stratégiánk. A különböző helyzetekre adott válaszaink, azaz a megküzdési stratégiáink, az élettapasztalatainkból, családi mintákból állnak össze. A jó vagy kevésbé jó megoldási módok, amelyeket használunk, eltanultunk, határozzák meg a viselkedésünket, befolyásolják testi reakcióinkat. Szerencsére ezek a viselkedésminták nem rögzítettek, így tanulással, gyakorlással egy-egy minta átalakítható és fejleszthető életünk végéig. Aki úgy érzi, hogy eddig kevésbé jól tudott reagálni az őt ért stresszhelyzetekre, ne keseredjen el, mert ezek a képességek fejleszthetők.
Van-e káros megküzdés?
Ha úgy érezzük, hogy a stresszhatás folyamatosan ér bennünket, hajlamosak lehetünk olyan megoldásokkal élni, amelyekkel átmenetileg ugyan gyorsan csökkenhet a stresszérzetünk, de közben súlyosan károsítjuk egészségünket. Ilyen lehet:
- dohányzás;
- alkoholfogyasztás;
- drogfogyasztás;
- kóros étkezési szokások (pl. a túlevés).
Hogyan küzdjünk meg jól a stresszel?
Vannak a hétköznapokban könnyen alkalmazható, egyszerűen elsajátítható módszerek. Ezeket a módszereket, megfelelő használatukat érdemes szakembertől megtanulni. Egy pszichológus által vezetett stresszkezelő tréning vagy egyéni konzultáció segíthet problémánk megoldásában. Azonban itt van néhány technika, amely segíthet már most is a hatékonyabb stresszkezelésben:
- Rendszeres testmozgás bevezetése
Már napi fél óra mozgás (intenzív séta, kutyasétáltatás, kocogás stb.) képes segíteni abban, hogy stressz-szintünk csökkenjen. Találjuk meg azt a mozgásformát, amely örömet szerez, szívesen végezzük!
- Kapcsolatba lépni másokkal
Már önmagában az, ha egy empatikus, együtt érző embernek elmondjuk a problémánkat, sokat tud segíteni. Nem csak azért, mert jó, ha valaki kívülről látja a helyzetet, és esetleg tud olyan ötletekkel szolgálni, amelyek eddig eszünkbe sem jutottak, hanem azért is, mert megkönnyebbülést jelenthet a feszültségünket, problémáinkat megosztani másokkal, tudni, hogy nem vagyunk egyedül.
- Gondolataink tudatosítása
A stresszes állapotot fenntarthatja, illetve fokozhatja a múlton való rágódás, vagy a jövő miatti felfokozott aggódás.
Amennyiben úgy érzi, hogy bővebben szeretne foglalkozni a stresszel való megküzdéssel, úgy csatlakozzon az Egészségfejlesztési Iroda stresszkezelő foglalkozásaihoz! Az alábbi foglalkozásaink indulnak folyamatosan:
- A stresszoldás alapjai
- Szorongás és az aggodalom oldása
- Légzéstechnikák a stresszoldás szolgálatában
- Progresszív relaxáció
- Vizualizáció és stresszoldás
Amennyiben bármely foglalkozásunk felkeltette az érdeklődését, töltse ki általános jelentkezési lapunkat:https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdvLcBrwDZTdrvNUE8QvC-ISHDdN8JL9UfKaUzMn9thcf9rdA/viewform)
Felvesszük az érdeklődők listájára, és amint indul tanfolyam, levélben értesítjük Önt!
