A Pilis és a Visegrádi-hegység között húzódik a Dunántúli- és az Északi- középhegység geológiai határa Pomáz, a Két-Bükkfa-nyereg és Pilisszentlélek vonalában. A Pilis üledékes kőzetekből épül fel. A Pilis-tető 756 m-es magasságával a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja. A karsztjelenségeknek köszönhetően sok barlangot és érdekes felszíni formát találunk itt, mint például a Vaskapu-völgy déli oldalában található engedéllyel látogatható Pilis-barlang, a szabadon látogatható Leány- és Legény-barlang.
A Visegrádi-hegység geológiailag a Börzsönnyel rokon, így földtanilag az Északi-középhegységhez tartozik, miocénkori vulkanikus eredetű andezitből épül fel. Vulkáni bombák megszilárdulásával keletkezett látványos andezit-agglomerátumok a Prédikálószék alatti Vadálló-kövek. A hegyvonulatok alapján egy vulkáni üst (kaldera) is rekonstruálható, aminek fő kitörési centruma Dobogókő és környéke lehetett. A hegység kiemelkedése után vájta ki mostani medrét a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között a hajdani Ős-Duna, és jött létre mai szépségében a Dunakanyar.
Sétánk helyszínén, a Lajos-forrás környezetében a Visegrádi-hegységben vagyunk. A helységet hazánk leggyakrabban előforduló vulkáni kiömlési kőzete, az andezit alkotja, színe rózsaszínes vagy szürkés. Láthatóak benne a kőzetet alkotó szilikátásványokhoz tartozó földpátok, biotit, amfibol és piroxén kristályok. A bennük lévő jellegzetes fekete tűk a biotit csillámok. Kémhatása semleges. A tömör, kiömlési eredetű andezit kőzet gyakran fordul elő andezittufával, mely porózus kőzet, világosszürke, rózsaszín, zöldesbarna, esetleg fekete, az alkotó ásványok itt is felismerhetőek. A robbanásos vulkáni tevékenység következtében keletkezett porózus andezittufán a talajképződés is gyorsabb.
A hegység meredekebb lejtőin jellemzőek a vékony termőrétegű kőzethatású talajok, mint a ranker és erubáz talaj, mélyebb talajréteg esetén a különböző barna erdőtalajok. Bővebben a talajokról: http://talaj.hu/
