Növényvilág, különlegességek
Az alacsonyabb térszinteket és a déli kitettségű domboldalakat főként cseres-tölgyesek borítják bokorerdőkkel mozaikolva. A cseres-tölgyesek laza, fényáteresztő koronaszintjét a kocsánytalan tölgy és a csertölgy alkotja, fajgazdag gyepszintjükben tavasszal erdei szellőrózsával, tavaszi hériccsel és olyan ritka orchideafélékkel találkozhatunk, mint a kétlevelű sarkvirág, a kardos madársisak és a füles kosbor. Gyakori védett növény a bíboros kosbor. Elegyfajként láthatjuk a különleges levélalakú (levele egy békára hasonlít), vöröses lombszíneződésű barkócaberkenyét.
A hegyoldalak magasabb, hűvösebb részein jellemzően gyertyános-tölgyeseket találunk. Ezeknek az erdőknek nagyobb a lombkorona záródásuk, így kevesebb fény jut a talajra. Ezért itt az aljnövényzet hagymás növényei, mint a hóvirág, a salátaboglárka vagy a keltikék, a fák kihajtása előtt, kora tavasszal virágoznak tömegével, virágszőnyeggel borítva be a gyepszintet. A hegyvidék legmagasabb részein, északi kitettségű lejtőin, hűvös völgyeiben bükkösöket találunk, a gyertyános-tölgyesekéhez hasonló, tavasszal virágdíszben pompázó aljnövényzettel. Tájegységre jellemző koratavasszal virágzó évelő a pirosló hunyor. Fellelhető az erdőben a jellegzetes máj alakú levelű, apró lila virágú májvirág. Ritka különlegesség a magyar zergevirág.
Állatvilág
Patásaink közül ma is az erdők királya a gímszarvas. Kedves jelenség az őz. A vaddisznó állománya a sertéspestist követően némiképp visszaszorult. A muflon gyakran kerül a mai ember szeme elé. Százharminc esztendővel ezelőtt írmagja sem volt látható. Fiatal erdeink és déli kitettségű gyepeink örökös visszajáró kérődzője ez a korzikai vadjuh.
Különlegesség rejtőzködőn élő vadmacska. A Pilisi Parkerdő fajvédelmi programot folytat, elárvult tiszta vérű vadmacskakölyköket telepített vissza a Pilisbe. A fehér-fekete csíkos bundát viselő, éjszakai egérvadászatra induló borzzal az aszfaltutak autósai is gyakran találkozhatunk. Vigyázzunk rá! A rőt bundás rókát ismerik legtöbben. Szép számmal fordul elő környékünkön. Néha települések közelébe merészkedik. Kerüljük az ilyen állattal való érintkezést, veszélyes betegségeket terjeszthet! A hosszú, bozontos farkú, sárga mellényű nyuszttal az erdőben, a rá sokban hasonlító, de fehér mellényű nyesttel ma már városok utcáin, padlásain is találkozhatunk. Mindkettő szorgos rovarpusztító.
A mókus környékünkön ritka tornász, de a füvészkert fenyveseiben szerencsénk lehet villámgyors mozdulataiban gyönyörködni. A pelékről, cickányokról, rovar és makkot fogyasztó egerek fajairól, és a pockokról is meg kell emlékeznünk. Főleg az utóbbiak időnkénti túlszaporodása sokszor borítja fel az erdő életközösségének ember által elképzelt rendjét. Túlszaporodásuk ellen ökológiai módszerekkel is védekeznek az erdészek: T fákat helyeznek ki a ragadozó madaraknak, melyek közül leggyakoribb az egerészölyv.
Sétánkon számos énekesmadárral is találkozhatunk, mint a meggyvágó, erdei pinty, cinegefajok, zöldike, csicsőrke, királykák, tengelicek. A harkályokat hullámvonalas repülésükről, jellegzetes hangjukról ismerhetjük fel.
Éjszakai szárnyas ragadozók közül a baglyok több faja is előfordul, így a gyöngy-, a macska-, a fülesbagoly és a kuvik. Köpeteikkel, kis szőrgolyócskákkal sétánk során is találkozhatunk. Különleges éjszakai repülő emlősök a denevérek, a hegységben 22 faj megtalálható, érdemes megfigyelni cikázó repülésüket!
Fontos megemlíteni a talajban és korhadékban, fákban lakó ezernyi ízeltlábút, rovart, amik ugyanúgy hozzátartoznak az erdő életközösségéhez, mint a gímszarvas, sőt az erdő táplálékláncában fontosabb szerepet töltenek be.
Mit érdemes tudni a vadászatról?
A gímszarvas, őz, vaddisznó, muflon vadászata kulcsfontosságú a természetvédelem és az erdő ökoszisztémája egyensúlyának fenntartása szempontjából, hiszen ezeknek a nagyvadaknak nincs természetes ellenségük. A sertéspestis a házisertés állományra is veszélyes, ha elhullott vaddisznót látunk jelentsük be a Nébih zöld számán: 06 80/263-244
Hogyan óvhatjuk meg a fokozottan védett vadmacskát?
A vadmacska megőrzésének szempontjából nagyon fontos, hogy ne hagyjuk házi macskánkat szadon kóborolni az erdő közelében.
Hogyan vigyázzunk a békákra és szalamandrákra?
A hazánkban élő 24 kétéltű és hüllőfaj mindegyike védett. A Dömör-kapunál és a Lajos forrásnál is esők után gyakran tömegesen fordul elő a foltos szalamandra. Autóval ez a lomha mozgású farkos kétéltű szinte észrevehetetlen. Vigyázzunk rájuk! Esős időben lehetőleg kerüljük el az erdészeti utakat.
Rókákról:
A rókák esetében általánosan ismert tény, hogy a veszettség hordozói. Szerencsére Magyarországon a folyamatos vakcinázásnak köszönhetően a vadon élő rókaállományból szinte eltűnt ez a betegség, mégis, ha gyanúsan viselkedő állatot lát, értesítse a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vagy hívja a NÉBIH zöld számát, a +36 80 263 244 telefonszámot. Önmagában a rókák városi megjelenése nem utal veszettségre. A témáról, a veszettség tüneteiről bővebben olvashat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által működtetett honlapon: www.veszettsegmentesites.hu A róka és a rókaürülék számos emberre súlyosan veszélyes betegség terjesztője, például a róka galandféreg által terjesztetett echinococcosis (HAE), kerüljük a rókákkal való találkozást, ne etessük! A nagy pele, vörös mókus, denevérek is különböző betegségek (pl. veszettség) terjesztői lehetnek.
