Kezdetben a humán szolgáltatások területén dolgozók körében figyelték meg a kiégés (burnout) jelenségét, majd a későbbiekben pedagógusoknál, jogászoknál, rendőröknél is tapasztalták ezt. Ma már tudjuk, hogy foglalkozástól függetlenül bárkit érinthet. Úgy tűnik, a ránk nehezedő elvárások, a feladatok halmozódása, a túl sűrű beosztás, az elismerés hiánya nemcsak a munkahelyen, hanem a magánélet egyéb területein is okozhatnak kiégést (pl. szülői kiégés).
A kiégés (burnout) a fizikai, érzelmi és mentális kimerültség állapota, amely hosszútávú fokozott érzelmi megterhelések, kedvezőtlen stresszhatások következtében kialakuló tünetegyüttes. A kiégés nem betegség, hanem tünetegyüttes, ami sok esetben nagyon hasonló lehet a depresszióhoz, azonban fontos a kettő megkülönböztetése, mivel egyes módszerek, amik a kiégés esetén segítenek, a depressziót súlyosbíthatják.
Kiégés és depresszió – közös tünetek
A depressziót és a kiégést könnyű összekeverni, mivel mind a két esetben hasonló tünetek jelennek meg:
● Krónikus fáradtság és levertség érzése
● Motiváció és érdeklődés elvesztése
● Örömképesség fokozatos csökkenése
● Koncentrációs zavarok és teljesítményproblémák
● Alvási nehézségek és étkezési szokások felborulása
● Krónikus fájdalmak vagy testi panaszok megjelenése
● Bűntudat, elveszettség és értéktelenség érzése, gyakori sírás
Azonban míg kiégés esetén a helyes stresszkezelés és életmódváltás elég lehet a tünetegyüttes megszüntetésére, depresszió esetében szakember bevonása és terápia szükséges. Viszont egy nem kezelt kiégés talaján kialakulhat depresszió, így kiégés esetén is szakember bevonása javallott.
Kiégés és depresszió – különbségek
Súlyos tünetek esetében szakember bevonása érdemes, hiszen a megfelelő kezelés megkezdése segíthet a káros következmények csökkentésében és megelőzésében. Azonban pár szempont alapján különbséget lehet tenni a depresszió és a kiégés között.
- Míg a depresszió hátterében változatos okok állhatnak (genetikai hajlam, múltbéli traumák vagy veszteségek, kapcsolati konfliktusok), a kiégés túlterhelés (munkahely, életvitel) vagy hosszantartó túl erős stressz hatására jelenik meg.
- A depresszióra jellemző a mindenre kiterjedő gátoltság, reménytelenség és beszűkültség érzése, míg a kiégés esetén inkább fizikai-, érzelmi- és mentális kimerülés jellemző, elsősorban a munkával kapcsolatban.
- A környezete számára a depressziós személy lelassultnak, visszahúzódónak vagy érzelemmentesnek tűnhet, a kiégés-szindróma esetén a környezet folyamatos felfokozott aktivitás utáni hirtelen összeomlást, összezuhanást tapasztal.
- Depresszió esetén a hangulat stabilan rossz, apatikus, melankolikus, míg a kiégést hangulatingadozások, érzékenység és érzelemkitörések jellemzik.
- Depresszió esetében az általános attitűd a pesszimizmus, tehetetlenség és bűntudat, a kiégés esetén a bizalmatlanság, kiábrándultság, cinizmus és a lelkesedés elvesztése jellemző.
Fontos még egyszer kiemelni, hogy ezek a szempontok, fontosak a depresszió és a kiégés közti különbségtételben, de látható, hogy a tünetek között nagy az átfedés, ráadásul a depresszió és a kiégés egyszerre is fennállhat. Ezért a helyes diagnózis felállításához szakember bevonása (családorvos, pszichológus, pszichiáter) szükséges.
Kiégés és depresszió – egyszerre
Ahogy fent is olvashattuk, a depresszió és kiégés nem mindig elválasztható egymástól. A depresszió következtében megjelenhet munkahelyi kiégés, és egy nem megfelelően kezelt kiégés talaján depresszió alakulhat ki.
Azonban vannak módszerek, amik mind a két esetben segítenek (segíthetnek):
Stresszkezelés
A depresszió és kiégés egyik legfontosabb kiváltó oka a stressz, aminek önmagában is számos más negatív következménye lehet (szív- és érrendszeri problémák, immunrendszeri gyengeség stb.). Fontos, hogy megfelelő adaptív megküzdési technikákat ismerjen a személy. Számos könnyen megtanulható módszer létezik a stresszkezelésre (társas támogatás kérése, meditáció, problémaközpontú megközelítés stb.), és mind a depresszió, mind a kiégés esetén számos technika segíthet mindet a gyógyulásban illetve a tünetektől való megszabadulásban.
Mindfulness/Tudatos jelenlét
A „mindfulness”-t, magyarul tudatos jelenlétnek vagy éber figyelemnek is szokták fordítani. Olyan módszer, amelynek elsajátításával a személy növeli a tudatosságát, képes tudatosan irányítani figyelmét (vagyis nem rágódik folyamatosan már megtörtént eseményeken), valamint képes érzelmeit és gondolatait egyre inkább szabályozni. A módszer segít a stressz csökkentésében, a rossz szokások elhagyásában, és pozitív hatásainak köszönhetően a depresszió esélye csökken, a depressziós tünetek is enyhülhetnek.
Rendszeres testmozgás
„Ép testben ép lélek” tartja a régi mondás. Számos kutatás bizonyította már a rendszeres testmozgás fizikai és mentális egészségre kifejtett pozitív hatását: a testmozgásnak köszönhetően nő az önértékelés, a saját testünkkel való elégedettség, csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések esélye, örömhormonok termelődnek, illetve a testmozgás az immunrendszerre is pozitív hatással van. Segít a figyelem fenntartásában, a koncentrációban, pozitív hatással van a kognitív teljesítményre és csökkenti az alvászavarok megjelenésének az esélyét.
Rendszerezett életmód
Ha a személy tisztában van a feladataival, céljaival és tudja, mikor mit kell tennie, stressz- szintje csökken és a reménytelenség, céltalanság kisebb eséllyel jelenik meg, viszont a túlszabályozás hosszútávon kiégéshez vezethet.
Szakemberhez fordulás és terápia elkezdése
A leghatékonyabb megküzdés érdekében fontos a pontos diagnózis felállítása és a legjobb megküzdési módszer kiválasztása. Érdemes a tünetek súlyosbodása előtt szakemberhez fordulni, mivel a terápia korai elkezdése nagymértékben csökkenti a súlyosbodás esélyét és a következmények megjelenését, valamint gyorsabb kezelésbe vétellel a gyógyulás is gyorsabb.
Ha Ön vagy a környezetében élők közül valakin a fent említett tüneteket tapasztalja, forduljon a helyi pszichiátriához, látogasson el az eaad.hu/help oldalra segítségkérési lehetőségekért vagy hívja az ingyenes 116-123 telefonszámot.
forrás: eaad.hu
