A világháló számos előnye mellett, gyakran kihívást jelent a hiteles információk felkutatása. A tartalomgyártás korában pillanatok alatt feltölthet bárki egy Youtube videót, blogolhat, vagy posztolhat a Facebookon, TikTokon, Instán. Számos weboldalon azt sem lehet megtalálni, hogy milyen végzettséggel rendelkezik az, aki a tartalmat közli.
Különösen veszélyesek az egészséggel kapcsolatos téves vagy félinformációk, hiszen szakmai ismeretek nélkül nehéz megtalálni az ellentmondásokat, a megalapozatlan állításokat, és olyan döntések felé terelhetik az olvasót, amelyek nem az egészségét szolgálják, sőt, kifejezetten károsak is lehetnek.
Munkánk során gyakran tapasztaljuk, hogy a szűrővizsgálatokkal kapcsolatban is léteznek olyan általános vélekedések, amelyek torzítják az igazságot és indokolatlan félelmet keltenek. Időnként rémhírek is szárnyra kapnak, amelyeknek tökéletes táptalaja a közösségi média, ahol minimális kontroll mellett, pillanatok alatt terjednek az információk.
Hazánkban a szűrővizsgálatokon történő megjelenések száma meglehetősen alacsony. A részvételi arány tovább csökkenhet, ha az emberek elbizonytalanodnak, bizalmatlanná válnak a szűrővizsgálatokkal kapcsolatban. Minél többen döntenek úgy, hogy nem vesznek részt a vizsgálatokon, annál inkább növekszik a felderítetlen esetek száma, a betegségek késői detektálása, végezetül olyan halálozások száma, amelyek elkerülhetőek lennének.
Nem túlzás tehát azt állítani, hogy minden olyan információ, amely azt sugallja, hogy felesleges, vagy egyenesen veszélyes részt venni egy-egy szűrővizsgálaton, az emberek életét veszélyezteti!
Összegyűjtöttünk néhány olyan tévhitet, amelyekkel az Egészségfejlesztési Iroda kollégáiként gyakran találkozunk a személyes beszélgetések során is:
Félelmek, tévhitek az emlőszűréssel kapcsolatban:
Elsőként érdemes megemlíteni azt az álhírt, amely terjedése egy 2024. június 2-án megjelent, angol nyelvű Facebook bejegyzéshez köthető. Ebben az állt, hogy Svájcban betiltották a mammográfiát (emlő röntgen vizsgálat), mert nagy százalékban téves diagnózist ad, és veszélyes. A hírek gyors terjedését bizonyítja, hogy napokon belül több embertől itthon is hallottunk a fenti kijelentéseket.
Igyekeztünk utána járni, hogy honnan indulhatott ez a hír. A legfrissebb tájékoztatást angol nyelven találtunk az USA Today News oldaldalán, amely itt érhető el. A cikk szerint Svájcban nem tiltották be a mammográfiás vizsgálatokat, sőt ajánlják is két évente az 50 év feletti hölgyeknek. A 26 kantonból (tartományból) ugyan csak 14-ben létezik olyan szervezett szűrés, amely megfelel a szigorú kritériumoknak, de a többi tartományban is elérhető a vizsgálat. Ezeken a területeken az egyén dönti el, hogy elmegy-e mammográfiás vizsgálatra. (A téma nem újkeletű, 2011-ben már számos írás jelent meg pro és kontra a mammográfiával kapcsolatban, melyek elsősorban a módszer hatékonyságát vitatják. A különböző vélemények az adatbázisok eltérő értelmezéséből erednek, de vannak olyan mutatók, amelyek a skandináv országokban és Dániában akár 25-40%-ig terjedő halálozás csökkenést írnak le a szűrővizsgálatok bevezetésének köszönhetően.)
Gyakori félelem, hogy az emlő összenyomása fájdalmas, és daganatot okozhat. Az emlők állapotától (zsírtartalom, mirigyállomány mennyisége, hormonális hatások stb.), valamint az egyéni fájdalomtűréstől függően a hölgyek különbözően élik meg a vizsgálatot. A visszajelzések alapján a legtöbben inkább csak furcsának, enyhén kellemetlennek tartják a röntgenfelvétel elkészítését. Az emlőállomány összenyomása szükséges a megfelelő minőségű képalkotáshoz, azonban a kompresszió nem egy ponton történik, hanem egyenletesen eloszlik az emlő felületén, és semmiképp nem olyan mértékű, amely az emlőszövet épségét veszélyeztetné. (Az olyan és hasonló történeteket, hogy a mammográfián nyomták szét valakink a daganatát és utána lett áttéte, fogadjuk kritikusan, mert nincs a kettő között ok-okozati kapcsolat. Sajnos a tumorok természete, hogy egyik pillanatról a másikra kerülhet valaki nagyon rossz állapotba, ami nagyon nehéz elfogadni, és érthető, hogy az emberek keresik rá a magyarázatot.)
Sokan gondolják az ultrahang vizsgálatot egyenértékűnek a mammográfiával. Fontos tudni, hogy a röntgenkép ad olyan részletgazdagságot, amely alkalmassá teszi a szűrésre. Az ultrahang kiegészítő vizsgálat, a nyirokcsomók illetve a mammográfián látható elváltozás megítélésére. Alternatívaként nagyon fiatal nők, vagy várandósok esetében használható, a minimális sugárterhelés elkerülése céljából. Hamis biztonságérzetet adhat, ha valaki csupán ultrahang vizsgálatot végeztet.
A közelmúltban több olyan esetről is hallottunk, hogy valaki azért nem ment el a szűrővizsgálatra, mert azt a téves információt hallotta, hogy nem fog megfelelő minőségű ellátást kapni. Olyannal is találkoztunk, aki kidobta a behívó papírját, mert úgy olvasta, hogy Szentendrén megszűnt a szűrővizsgálat. Szerencsére mástól hallotta, hogy ez nem így van, és még időben regisztrálni tudott. Bizonytalanság esetén érdemes a szolgáltatótól tájékozódni.
Félelmek, tévhitek a vastagbélrák szűréssel kapcsolatban:
A leggyakrabban azzal a tévhittel találkozunk, hogy a vastagbélrák szűrés egyet jelent a vastagbél tükrözéssel, ettől pedig sokan tartanak. Érdemes tudni, hogy a vastagbélrák szűrés első lépcsője a székletvér vizsgálata. Ez nem jár fájdalommal, a megadott utasításoknak megfelelően otthon kell levenni a mintát, és postán eljuttatni a kijelölt laborba. Csupán a széklet vizsgálat pozitivitása esetén merül fel a háttér tisztázása céljából a kolonoszkópia elvégzése, de ez már a második lépcső.
Sokan gondolják, hogy ha nincsenek panaszaik, és nem látnak soha vért a székletben, akkor nincs mit vizsgálni. Sajnos a legtöbb esetben a vastagbélrák már csak előrehaladott esetben ad tüneteket. A kisebb polipusok, daganatok minimális vérzéssel járnak, amely szabad szemmel általában nem látható. Ezért van szükség a széklet speciális vizsgálatára.
Méhnyakrák szűrés, méhnyakrák megelőzése
A fentiek mellett a harmadik országosan szervezett szűrőprogram, a méhnyakrák szűrés. A KSH 2019. évi helyzetjelentése megerősíti azt a tapasztalatot, hogy a méhnyakrák szűrésen vesznek részt a legtöbben. Átlagosan a nők közel 40%-a azonban nem a szűrőprogramokon, hanem a magánorvosi ellátásban fordul nőgyógyászhoz, ezen alkalmak során történik a mintavétel. Az általános félelmek mellett, (lásd lejjebb) az alábbi téves vélekedésekkel találkozunk a méhnyakrák szűrés kapcsán:
Van HPV oltásom, védett vagyok, akkor minek menjek szűrővizsgálatra?: A legkorszerűbb HPV elleni oltás a vírus 9 törzse ellen ad védettséget (Ezt tudják felvenni a 12 éves diákok). Ebben a leggyakoribb és leginkább rákkeltő törzsek mellett, két nemiszervi szemölcsöt okozó törzs is benne van. Az oltás azonban soha nem ad 100%-os védelmet, ugyanis a HPV-nek közel 100 fajtája létezik, így elvétve olyan törzs is fertőzhet és okozhat elváltozást, ami ellen nem hat a vakcina. Mindezeket figyelembe véve az oltás és a rendszeres méhnyakrák szűrés együttesen jelent teljes védelmet.
Már elmúltam 65 éves: A népegészségügyi szűrővizsgálatra 26 és 65 év között kapnak a hölgyek behívót, mivel ebben az időszakban a legnagyobb a kockázata a méhnyakrák kialakulásának. Mindez nem jelenti azt, hogy később (illetve korábban) nem alakulhat ki. Érdemes a nőgyógyászati rendelést idősebb korban is rendszeresen felkeresni, hiszen más elváltozás is előfordulhat és a méhnyakrák kialakulásának esélye sem csökken nullára.
Nem élek nemi életet: A vírusfertőzés éveken keresztül is fennállhat, mindenféle tünet nélkül. Akinek már volt partnere, és nem volt HPV szűrése, nem lehet biztos benne, hogy nem hordozza a vírust.
Mindig óvszert használok, nem lehet HPV-m: Sokan nem tudják, hogy orális úton is átadható a vírus, több más nemi úton terjedő fertőzéssel (STD) együtt. Érdemes ezekről is bővebben tájékozódni.
Néhány általános tévhit, vélekedés a szűrővizsgálatokkal kapcsolatban:
Nincs semmi panaszom, miért menjek?: A betegségek kialakulása egy folyamat, amely akár évekig is eltarthat. Kezdetben még nincsenek panaszok annak ellenére, hogy már elindulnak és egy idő után kimutathatóvá válnak a szervezetben azok a változások, amelyek végül létrehozzák a betegségnek nevezett tünetegyüttest. Akár daganatokról, akár egyéb krónikus betegségről beszélünk, a gyógyulás esélye, vagy a szövődmények elkerülése annál nagyobb, minél korábban megkezdődik a kezelés. Ez lehet önmagában életmódváltás, gyógyszeres terápia, vagy a kettő kombinációja, az adott elváltozás függvényében.
A daganatos betegségeken kívül a magas vérnyomás, a csontritkulás, a kettes típusú diabétesz jellemzően olyan népbetegségek, amelyek hosszú ideig tünetmentesek lehetnek, és már a szövődmények hívják fel a figyelmet az évek óta fennálló folyamatra.
Nálunk a családban nem volt ilyen betegség: A családi anamnézis valóban egy fontos adat, hiszen genetikai hajlamra, esetleg életmóddal kapcsolatos rossz rutinokra rámutathat. Az adott betegség hiánya jelenthet csökkent rizikót, de ez nem egyenlő a nullával. Főként a daganatos betegségek esetén nagy szerepe van a véletlen mutációknak, amelyek bárkit érinthetnek. Éppen ezért nem érdemes kihagyni egy kockázatmentes szűrővizsgálatot.
Félek attól, hogy mit találnak: Jogos a félelem, ez mindannyiunkban ott szunnyad. Senki nem szeret rossz híreket megtudni. Sokan érezhetik úgy, hogy megrövidült az életük annyival, amennyivel korábban értesültek a betegségről. Sajnos azonban a struccpolitika nem működik. A krónikus betegségek egyik közös jellemzője, hogy kezelés nélkül nem gyógyulnak meg, a szervezetben bekövetkező változások maguktól nem fordulnak vissza. Minél hamarabb nézünk vele szembe, annál nagyobb az esély a gyógyulásra, a folyamat lassítására vagy a szövődmények elkerülésére.
Lezárásként néhány szempont, amelyeket érdemes szem előtt tartani a tájékozódás során:
- Mindig érdemes több irányból rákeresni az információra. Önmagában az sem elég, ha sok helyen megtaláljuk ugyanazt, mert vannak olyan tartalmak, amelyeket a különféle „félművelt” oldalak egymástól vesznek át, és pillanatok alatt tele lesz velük a világháló.
- Ha jól felépített érvekkel találkozunk egy módszerrel kapcsolatban, keressünk rá, hogy megtaláljuk-e az ellenkezőjét is? Érdemes az érvrendszer elemeinek is utánajárni.
- Fontos megnézni, találunk-e hivatkozás, visszakereshető-e az információ forrása (vagy forrásai), ezek szakmai oldalakról származnak- e?
- Ha van az ismeretségi körben olyan szakember, aki ért a témához, érdemes az ő véleményét is kikérni.
- Mindig legyen gyanús a szenzációhajhász (kattintásvadász) cím!
- Igyekezzünk kicsit hideg fejjel, kritikusan gondolkodni. Főleg az érzelmekre ható információkat érdemes egy kis távolságtartással szemlélni, mert indulattól vezérelve könnyebb végletekben gondolkodni, és egy dolgot csak feketének, vagy fehérnek látni. A valóság ennél mindig összetettebb.
- Érdemes kritikusan figyelni az internet által elsőként felhozott tartalmakat is, mert egyénre szabottak, igazodnak a korábbi keresésekhez, az érdeklődési területünkhöz. Ez pedig egyoldalúvá teheti azt, ami szembe jön. (Pl. ha valaki rendszeresen mediterrán tájakat keresgél, akkor egy utazási keresésnél csupa ilyen utat kínál fel a net, úgy tűnhet, mintha északi tájakra nem is indítanának utakat.)
A témáról bővebben itt olvashat.
Forrás:
https://szures.nnk.gov.hu/home/lakossag.html
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/egeszsegugyi_helyzetkep_2019.pdf
https://www.antsz.hu/data/cms88461/Kerdezz_felelek_HPV.pdf
https://journals.sagepub.com/doi/10.1258/ar.2011.11a010?icid=int.sj-full-text.similar-articles.2
https://help.unhcr.org/hungary/hu/safe-online/information/
Huszárné Kürti Éva – Mentálhigiénés szakember, egészségtan tanár, egészségügyi szakoktató
