Az előrecsomagolt élelmiszereken található élelmiszer címkéket jelenleg a 1169/2011/EU-es számú, az élelmiszer-jelölésre vonatkozó EU-rendelet szabályozza, amely meghatározza az előrecsomagolt élelmiszereken kötelezően feltüntetett elemeket, mint például az élelmiszer megnevezését, a tápanyagtartalmat, az allergén információkat és egyéb a fogyasztó számára fontos tudnivalót. Ebben a cikk-sorozatban most nem szeretnénk kitérni az összes elemre, kizárólag a táplálkozás szempontjából fontos részeket szeretnénk ismertetni és az alapfogalmakat bemutatni.
Allergének:
A táplálékallergiák és intoleranciák napjainkban nagy figyelmet kapnak. Az érintettek tájékoztatását segítendő az élelmiszer címkéken kötelezően ki kell emelni a jelölésköteles allergéneket az összetevők listájáról. Az információt vagy kiemeléssel, aláhúzással vagy a többitől eltérő betűtípussal kell megtenni. A keresztszennyeződésről jelenleg nem kötelező tájékoztatást adni, bár láthatunk pozitív példákat, ahol a gyártó ettől függetlenül feltünteti ez az információ.
A jelenlegi szabályozás szerint a 14 jelölés köteles allergén a következő:
a glutént tartalmazó cereáliák, a rákfélék, a halak, a puhatestűek, a tojás, a földimogyoró, a dió, a szója, a tej, a mustár, a szezámmag, a zeller, a csillagfürt, illetve a 10mg/liter, 10mg/kg szintet meghaladó kén-dioxid. Illetve az ezekből készült termékeket is jelölni kell például a tej esetén, ha sajtot tartalmaz az adott termék, azt is ki kell emelni.
(allergén információ egy osztrák étlapon, saját kép)
Amennyiben az érintett olyan allergiában szenved (például valamilyen zöldség vagy gyümölcs), amely nem tartozik a jelölésköteles allergének közé érdemes tájékozódni az összetevők listájából vagy szóbeli tájékoztatást kérni.
Az allergén jelölés esetén azt is érdemes kiemelni, hogy a rendelet a nem előre csomagolt élelmiszerek esetén is megszabja a vásárlók tájékoztatását. Például egy bevásárlóközpontban vagy vendéglátóhelyen. Ennek magvalósítása a tagországokra van bízva. Történhet szóbeli tájékoztatással vagy például az étlapon vagy a kihelyezett tájékoztatótáblán.
Tápérték jelölés:
Táplálkozási szempontból a másik fontos terület, amivel érdemes foglalkoznunk a tápérték jelölés, amely a fogyasztót tájékoztatja az adott csomagolásban lévő élelmiszer tápanyag és energiatartalmáról. A tápérték jelölésnek kötelezően tartalmaznia kell: energiaértéket, valamint zsír-, telített zsírsav-, szénhidrát-, cukor, fehérje- és sótartalmat. Illetve nem kötelező jelleggel feltüntetheti az alábbiakat: egyszeresen telítetlen zsírsavakat, többszörösen telítetlen zsírsavakat, poliolokat, keményítőt, rostokat, a jogszabályok által megengedett bármely vitamint és ásványi anyagot. Az érétkeket 100g/100ml-re vonatkozóan kell megadni. De egyes esetekben adagonként és/vagy fogyasztási egységenként is fel lehet tüntetni az értékeket.
Lássuk a kötelező elemeket részletesen!
Energiatartalom: Ez mutatja meg, hogy az adott élelmiszerből 100g/ml-t elfogyasztva mennyi energiához jut a szervezet. Mértékesége a KJ vagy a kcal. A mindennapi életben inkább az utóbbival találkozunk. Egy felnőtt embernek átlagosan 1800-2500 kcal-ra van szüksége egy nap, ez azonban számos tényezőtől függ, mint például a nem, a kor, a fizikai terheltség, a munkavégzés, a végzett sporttevékenység.
Zsír tartalom: Ez mutatja meg, hogy az adott élelmiszer 100g/ml-ben mennyi zsírt tartalmaz. A szervezet számára az egyik energiát szolgáltató tápanyag a zsír. 1 gramm zsiradékból 9,3 kcal energia szabadul fel. A zsírok lehetnek állati, illetve növényi eredetűek. Utóbbi esetben olajoknak nevezzük őket. A zsiradékok zsírsavakból épülnek fel, amelyek négy kategóriába sorolhatók: telített, egyszeresen telítetlen, többszörösen telítetlen, transzzsírok. A transzzsírsavakról külön szabályozás rendelkezik, amely meghatározza az adott élelmiszer mennyi transzzsírt tartalmazhat. A transzszírok természetes és mesterséges módon is létrejöhetnek, utóbbi módon egyes növényi zsiradékok részleges vagy teljes hidrogénezése folyamán keletkeznek. Leginkább a margarin gyártáshoz kötjük őket, ám más feldolgozott élelmiszerben is megjelenhetnek például az édesipari termékekben vagy gyorsételekben. A mesterséges transzzsírsavak az emberi szervezet számára káros anyagok, melyek jelentős kockázati tényezőt képviselnek a szívkoszorúér-megbetegedések kialakulásában. A WHO iránymutatása szerint felnőttek esetében 2000 kalória napi energiabevitelt feltételezve, a transzzsírok napi bevitele nem haladhatja meg a 2 grammot.
Telített zsírsav tartalom: Ez mutatja meg, hogy az adott élelmiszer 100g/ml-ben a zsírtartalmon belül mennyi a telített zsírsavak mennyisége. Telített zsírok főleg állati eredetű termékekben találhatók. Kis mennyiségben szüksége van rá a szervezetnek, ám túlzó fogyasztásuk számos egészségügyi kockázatot vonhat maga után elsősorban a szív és érrendszeri betegségek terén.
Szénhidrát tartalom: Ez mutatja meg, hogy az adott élelmiszer 100g/ml-ben mennyi szénhidrátot tartalmaz. A szénhidrátok a szervezet legfőbb energiaforrásai. 1 gramm szénhidrátból 4,1 kcal szabadul fel. Molekula nagyság alapján három fő típusba soroljuk őket: monoszacharidok (pl. glükóz, fruktóz), diszacharidok (pl.: szacharóz, laktóz) és a poliszacharidok (pl. élelmirostok).
Cukor tartalom: Ez mutatja meg, hogy az adott élelmiszer 100g/ml-ben mennyi a cukorként ismert szénhidrátok mennyisége, vagyis a mono-, és a diszacharidok. Nem mindegy azonban, hogy az élelmiszerekben pluszban vagy természetes módon vannak benne a cukrok. Érdemes megnézni a címkén feltüntetett egyéb információkat mint például: „hozzáadott cukrot nem tartalmaz.”
Fehérje tartalom: Ez mutatja meg, hogy az adott élelmiszer 100g/ml-ben mennyi fehérjét tartalmaz. A fehérjék szintén fontos energiaszolgáltatók, de emellett szerepet játszanak többek között az izomépítésben és a növekedésben. 1 gramm fehérjéből 4,1 kcal hasznosul a szervezetben.
Só tartalom: Ez mutatja meg, hogy az adott élelmiszer 100g/ml-ben hány gramm sót tartalmaz. A napi ajánlott sóbevitel 5g/nap ez egy teáskanálnak felel meg. Ebbe beleszámít a napi összes étkezés, a félkész és késztermékek sótartalma, illetve az után sózás is. Magyarországon átlagosan háromszor annyi sót fogyaszt a lakosság, mint az ajánlott mennyiség.
Az egészséges táplálkozásról, és a bevitt tápanyagok arányairól bővebben a magyar táplálkozási ajánlás oldalán, az https://www.okostanyer.hu/-n olvashatnak.
Cikkünk folytatásában a nem kötelező jelleggel feltüntethető tápértékről osztunk meg hasznos információkat.
Források:
https://laboratorium.hu/mi-lesz-az-uj-cimken-valtozik-az-elelmiszer-jeloles.html
https://egeszsegvonal.gov.hu/egeszseg.html
https://dia-wellness.com/szakerto/ami-az-elelmiszercimkek-mogott-van
https://portal.nebih.gov.hu/-/tajekoztato-a-transz-zsirsavakrol
