Létezik egy étrend, amelyet 2020-ban egy amerikai szakmai szervezet a legegészségesebb diétának választott, ráadásul évek óta rendszeresen a legjobbak között van. Ezenkívül az UNESCO 2012-ben és 2013-ban felvette a Szellemi Kulturális Örökségének a listájára, azaz a világörökség részévé nyilvánították. Ez a mediterrán diéta, de mit érdemes róla tudni?
A mediterrán régiót a tengerpart kedvelőinek nem kell bemutatni. Mai értelmezésben azokat az országokat soroljuk ide, amelyek határosak a Földközi-tengerrel. A mediterrán diétát ezeknek az országoknak az étrendje ihlette. A diéta története már több évtizedre nyúlik vissza, az általa ihletett táplálkozási piramist 1993-ban publikálta a Harvard Egyetem és a WHO. A mediterrán módszer kifejezés már 1959-ben is feltűnt.
Miből áll a mediterrán diéta?
A mediterrán étrend valójában egy gyűjtőfogalom. Több változata létezik, hisz a mediterrán országok népeinek ételkészítési szokásai, termőtalaja, állat- és növénytermesztése különböző. A mediterrán táplálkozás jellegzetes és meghatározó vonásai azonban minden helyi formában jelen vannak. Most ezeket vesszük sorra. Fontos kiemelni, hogy a mediterrán diéta nem állít szabályokat, csupán javaslatokat tesz.
- Bőséges zöldség és gyümölcs fogyasztás
- Teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek és olajos magvak fogyasztása
- Szárnyasok előnyben részesítése a vörös húsokkal szemben
- Rendszeres (heti 2-3 alkalommal) halfogyasztás
- Növényi zsiradékok használata, kiemelve az olívaolajat
- Tejtermékek fogyasztásának mérséklése
- Finomított, feldolgozott élelmiszerek csökkentése
- Mértéktartó borfogyasztás
- Sózás helyett fűszerek, zöldfűszerek használata
- A mediterrán étrend része a „földtől az asztalig” szemlélet. Friss, szezonális élelmiszerek fogyasztása
Ezenkívül az étrend szerves részét képezi a rendszeres testmozgás, valamint a társas kapcsolatok ápolása, a “hajtás”, rohanás hiánya. Nagyon fontos a család és a barátok együttléte és az erre szánt bőséges idő.
A mediterrán étrend egészségre gyakorolt hatása:
Ha egészében nézzük az étrendet, láthatjuk, hogy számos, egészségre jótékonyan ható összetevővel rendelkezik. A bőséges rostfogyasztás segíti az emésztőrendszer működését, valamint lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaz, amelyek nem emelik meg drasztikusan a vércukorszintet. A hal fogyasztás mellett nő az omega-3 zsírsav bevitel, amely igazoltan segíthet a szív-, és érrendszeri megbetegedések megelőzésében. A hal ezenkívül könnyen emészthető fehérje, tehát az emésztőrendszert sem terheli. A mértékletes (1-2dl) vörösbor-fogyasztás a benne található flavonoidok miatt szintén a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát csökkenti. Ezt segíti elő a mérsékeltebb sózás is, amely a magas vérnyomás megelőzésében tud segíteni. A zöldfűszerek ráadásul nem csak változatossá teszik az étkezéseket, de a bennük található illóolajok nyugtatóan hatnak a bélrendszerre, szemben a csípős fűszerpaprikával.
Nem véletlen tehát, hogy a mediterrán diétát a legegészségesebb étrendek közé sorolják. A mindennapi életbe könnyen bevezethető, nem drasztikus diétáról van szó, amely egy kiegyensúlyozott étrendhez vezet. Hatása sem kétséges, a jelenlegi statisztikai adatok szerint a mediterrán táplálkozást folytató népek körében a legmagasabb a várható élettartam.
Tóth Eszter
Dietetikus
Források:
http://dieta-abc.hu/mediterran-dieta/
https://www.edenkert.hu/elet-mod/wellness/mediterran-etrend-dietetikus-velemeny/6078/
