A következőkben cikkösszefoglalónkat olvashatják, amelyben Dr. Demetrovics Zsolt, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének tanszékvezetője az alkoholizmus pszichés jellemzőiről beszél.
Magyarországon minimum félmillióra tehető az alkoholbetegségben érintettek száma. Ehhez képest évente mindössze harmincezer ember fordul meg ezzel a panasszal orvosánál. További adatok alapján Magyarországon az egy főre jutó tiszta szeszfogyasztás éves szinten körülbelül 12 liter. Ahogy ezt már biztosan sokszor hallottuk, ezekkel a számokkal az alkoholfogyasztás világranglistáján a vezető országok között szerepelünk. Ezzel összefüggésben, a májbetegségek, illetve az alkohol okozta halálesetek számával is élvonalban vagyunk. Fontos tehát hogy minél többet foglalkozzunk a témával, és nagyobb hangsúlyt fektessünk a megelőzésre is.
HÁNYADÁN ÁLLUNK?
Dr. Demetrovics Zsolt és munkatársai kutatásai alapján Magyarországon az alkalmi ivászat növekvő trendje figyelhető meg a tízes-húszas éveiben járó fiataloknál. A végzős középiskolások közel 40%-a, az egyetemisták közel 50%-a számol be arról, hogy az elmúlt egy hónapban legalább egyszer fogyasztott 6 vagy annál több egységnyi alkoholtartalmú italt. Egy egységnek tekintünk egy üveg sört, 2 dl bort, vagy 0,5 dl tömény alkoholt. Ezek igen magas számok, amelyek aggodalomra adnak okot.
Fontos kiemelni, hogy az alkoholfogyasztás mikéntjéhez nagyban hozzájárulnak a kulturális tényezők: Európa egyes régióiban eltérnek az alkoholfogyasztási szokások, északon úgynevezett „száraz”, délebben pedig „nedves” kultúrákat találunk. Mit jelent ez? A mediterrán országokban kevésbé ítélik el az alkoholfogyasztást, még a fiatalok esetén is. Ezeken a helyeken az alkohol hozzátartozik az étkezésekhez, de minden esetben kis mennyiséget jelent és leginkább bor formájában fogyasztják. Ebből adódóan kevésbé jellemző a lerészegedés és az alkohollal kapcsolatos bűncselekmények, túladagolások. A skandináv országokban ezzel szemben szigorú törvények és tiltások vonatkoznak az alkoholra, ezért az emberek ritkán isznak alkoholt, de akkor igen nagy mennyiségben. Ennek következtében jobban jellemző a lerészegedés, az alkohollal kapcsolatos agresszivitás és a túladagolás. És hogy Magyarországra mi jellemző? Az, hogy a kétféle kultúra negatív elemeit ötvözi: gyakran és sokat fogyasztunk alkoholt.
A magyar szokásokra jellemző továbbá a tömény szesz magas aránya, amely kiugróan kockázatos az egészségre. Dr. Demetrovics Zsolt megemlíti, hogy a közgondolkozásban elterjedt kép, miszerint egy parasztembernek minden reggel jár a pálinka, hamis. Régen ezek az emberek, ha ittak alkoholt a víz mellett, akkor is leggyakrabban bor formájában tették. A rövid italok fogyasztása hazánkban a második világháború után terjedtek el, vélhetően orosz hatásra. Az adatok azt mutatják, hogy nem a sör vagy a bor fogyasztása emelkedett meg mostanában, hanem a töményeké.
KOCKÁZATOS IVÁS VAGY ALKOHOLPROBLÉMA?
A szakember azt is kiemelte, hogy az alkoholprobléma meghatározása nem a mennyiség, hanem a fogyasztás mintázata és következményei alapján történik. Akkor mondhatjuk, hogy alkoholbetegségről, függőségről van szó, ha az egyén képtelen kontrollálni az alkoholfogyasztását, amely károsítja testi-lelki egészségét, akadályozza a munkavégzését, és negatívan befolyásolj a családi, illetve egyéb társas kapcsolatait. Hazánkban sok emberről elmondható, hogy ártalmas mennyiségben fogyaszt alkoholt, de ez nem jelenti azt, hogy ők mind alkoholfüggők.
A függőség kialakulásában számos tényező szerepet játszik. Vannak genetikus hajlamok, környezeti tényezők (pl. nagyivó baráti társaság), amelyek közrejátszanak, illetve a szorongásos és depressziós tünetek is fokozzák a kockázatot, hiszen azt tapasztalják, hogy alkohol hatására ezek a negatív állapotok, érzelmek csökkennek. Ha valaki hozzászokik ahhoz, hogy nehéz helyzetben segít neki az alkohol, akkor a későbbiekben ahelyett, hogy más megoldást keresne, rögtön az üvegért fog nyúlni.
A zugivással kapcsolatban megtudhattuk, hogy azért veszélyes, mert akik titokban italoznak kisebb eséllyel jutnak majd segítséghez, hiszen csak azt a problémát tudjuk kezelni, ami hozzáférhető, amit látunk. Jellemzően a nőket érinti ez a fajta alkoholfogyasztás, mert az ő esetükben a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás stigmatizálóbb, mint férfiaknál. Az alkoholfüggőséget azonban betegségként kell kezelnünk, hiszen az adott személy egy olyan állapottól szenved, amelynek biológiai, genetikai, pszichés és társadalmi okai is vannak. Arra is figyelmeztet a szakember, hogy Magyarországon minden család tágabb körében jelen van legalább egy alkoholista személy, amely az egyes családi dinamikák, játszmák jelenlétéhez vezet. Éppen ezért fontos az, hogy családi problémaként tekintsünk rá, és családterápiás módszerekkel induljunk el a megoldás felé.
Demetrovics Zsolt összefoglalásként elmondja, hogy az alkoholista személy nem azért nem tud leszokni, mert gyenge, hanem azért, mert egy krónikus, igen összetett betegségben szenved, amelynek kezeléséhez nagyon fontos a szakemberek bevonása. A pszichológus, orvos segítségével olyan terápiában, leszoktató programban vehet részt, amely segítségével elérhető a tartós absztinencia. „Akkor beszélhetünk gyógyulásról, ha az illető hosszú ideje nem iszik, és megszűntek az alkohollal kapcsolatos problémái. Vagyis az életét nem az alkohol dominálja, ellátja a munkáját, foglalkozik a családjával.”
Kíváncsi rá, hogy Ön milyen viszonyban áll az alkohollal? Töltse ki az alábbi tesztet!
Amennyiben úgy érzi, hogy szüksége van a segítségre, keresse fel orvosát vagy az Anonim Alkoholisták szervezetét : 1/251 0051, anonimalkoholistak.hu
A további helyi lehetőségekről a következő linken tájékozódhat: https://hogyanmondjamelneked.hu/hova-fordulj?szakterulet=2&eletkor=5&megye=7&helyseg=1278