Csodálatos tavaszi idővel, lassan zöldbe öltöző, ébredező természettel köszöntött ránk a Húsvét előtti böjti időszak vége, a Nagyhét. Ennek a hétnek szinte minden napjához tartozik hagyományunk, amelyeket kisebb – nagyobb részben ismerünk, ápolunk napjainkban is. A mai cikkünkben az ezekhez a böjti napokhoz kapcsolódó, tradíciókhoz igazodó étkezési tippeket szeretnénk megosztani olvasóinkkal úgy, hogy kicsit felelevenítjük közben a hagyományokat is.
Húsvét közeledtével a böjti időszak végét jelentő Nagyhét egyik legnevezetesebb napja a zöld csütörtök, ismertebb nevén Nagycsütörtök az utolsó vacsora emlékére. De miért is zöld ? Maga a szín vélhetőleg a XII. század végéig használt zöld színű miseruhára utalhat, vagy azokra a vezeklőkre, akik bűnüktől megtisztulva az Úr szőlőtőkéjén most újra zöld ágakká váltak. A keresztény vallást követők ezen a napon az utolsó vacsorára és Jézus elfogatására emlékeznek és böjtölnek. Vidéken ilyenkor különleges hagyományokat követtek és egy – két családban még követnek a mai napig is. Ezen a napon olyan zöld ételeket fogyasztottak, amelyek már ilyenkor megteremtek a kertekben. Ilyen volt a spenót, saláta, csalán.
Mára már lényegesen több , zöld ételhez kapcsolódó alapanyagot találhatunk a boltokban a fent említetteken kívül. Medvehagymát, brokkolit, cukkinit, kelkáposztát, kelbimbót, zöldborsót, így a zöld ételek készítésének egész tárháza nyílik meg előttünk.
A leginkább megszokott és elfogadott hagyományos spenót főzeléken kívül készíthetünk leveseket, krémleveseket, főzelékeket, rakottas ételeket, zöldpaprikásokat, böjt lévén pl: húsmentesen túróval töltött cukkinit, medvehagymás tojásos nokedlit (galuskát), spenótos pennét, tejszínes brokkolis tésztát, és talán így a gyermekeink is szívesebben eszik meg az általuk nehezen elfogadott zöldségféléket.
E naphoz tartoznak még olyan hagyományok és babonák, amelyek nagy szerepet játszottak eleink életében. Zöld csütörtöktől szombat estig a templomokban az oltárok díszmentesek voltak és csak egyetlen gyertya maradhatott égve. Harangozni sem harangoztak, ezeket kereplőkkel helyettesítették, amelyek egyúttal a gonosz elűzésére is szolgáltak. Érdekes babona is kapcsolódik ehhez a naphoz: a nagytakarítást és mosást szerdán be kell fejezni, mert ahány csepp vizet kiöntenek csütörtökön, annyi bolha lesz a házban
A Nagypéntek már sokunk számára jóval ismerősebb elnevezés, mint a zöld csütörtök. Mindannyian tudjuk, hogy ez az a nap, amely a kereszténység gyász – és legszigorúbb böjti napja. A keresztény egyház Krisztus keresztre feszítésére emlékezik ezen a napon. Nagypénteken a hagyomány szerint gyászruhát öltöttek a hívők, csendesség uralta a napot, nem maradhatott el a böjtölés, a bűnvallás és az úrvacsora. A nagypénteki böjtölés egyébként a leginkább megmaradt szokás. Sokfelé – elsősorban a vidéken – emiatt az év többi péntekjén sem ettek húst (én még emlékszem arra, hogy a barátainknál vidéken a péntek mindig főzelék vagy tészta nap volt). A templomok belsejét ilyenkor feketébe öltöztették, az oltárterítőt, a szalagokat a gyertyatartókon, a fátyolt a feszületen fekete kelmével takarták. A virágok lekerültek és a harangok is némák maradtak (Rómába mentek )
Étkezéseknél ezen napon fontos szabály volt , hogy egyszer sem illik jóllakni. Természetesen nem gondolunk arra, hogy ilyenkor akár éheztessük gyermekeinket. Arra sem, hogy böjtöljünk, hisz alapvetően nem része az életünknek, de egy egy picit változatossá tehetjük étrendünket, tisztíthatjuk szervezetünket egy–egy könnyebb, húsmentes étkezéssel.
Választhatunk azokból az ételekből, amelyeket elődeink fogyasztottak. Ezek elég különbözően alakultak vallástól függően és tájegységenként, de manapság is könnyen elkészíthetők: babból, káposztából készített fogások, tészták minimális feltéttel (pl. mákostészta, káposztás tészta) vagy puliszka, amely a mai trendi nevén polenta. De akár ehetünk halas vagy tojásos ételeket is. A családnak készíthetünk ilyenkor ízletes halpogácsát , amely egy könnyű és egyszerű főétel, és kínálhatjuk vegyes zöld salátával. Készíthetünk frittatát a hűtőben lévő zöldségeink (pl. gomba, póréhagyma, reszelt cukkini, paprika) felhasználásával , vagy nudlit. Ha pedig egy kevés nassolásra vágyna a család, választhatunk különböző aszalt gyümölcsöket és magvakat.
Az utolsó böjti nap, amely már a csendes készülődés és az ünnepvárás pillanata, Nagyszombat, más néven fehér szombat. De miért fehér és mit ehetünk ilyenkor? Maga a szín mondja meg itt is ( emlékezzünk a zöld csütörtökre) hogy mit is fogyaszthatunk, fogyasszunk. Ezen a napon nagy és dédszüleink általában fehér babot, tejtermékeket (pl. aludttej) részesítették előnyben, már ha nem tartották a nagyon szigorú 40 napos böjtöt . Nagyszombaton volt a napja, hogy előkészítették a húsvéti sonkát, kalácsot, tojást főztek vagy éppen kocsonyát készítettek. Ezen a napon festették a tojásokat is, délután pedig újra feldíszítették a templomot virágokkal.
Természetesen ez is, és az étkezési szokások is tájegységenként és vallásonként eltértek és mind a mai napig eltérnek vidéken, ahol még ma is sűrűbben találkozunk ezekkel a hagyományokkal. Az viszont elmondható nagy általánosságban, hogy a fehér szombaton este – a feltámadási körmenet után – vágták fel a főtt sonkát, amelyet általában ugyanúgy, mint napjainkban, tormával és főtt tojással ettek, kiegészítve friss zöldségekkel. De volt, ahol este kocsonyát fogyasztottak.
Vigyázzunk, hogy az esti evéssel a böjtölés után ne terheljük meg hirtelen a gyomrunkat! A húsvéti ünnepek alatt is legyünk mértéktartók, – különösen most, hogy a Koronavírus vészhelyzet miatt kevesebbet tudunk mozogni és jobban ki vagyunk téve az ínycsiklandozó falatok csábításának.
Áldott Húsvéti Ünnepeket Kívánok!
Vigyázzanak magukra és figyeljenek egymásra!
Miháldy Kinga
dietetikus
