A szűrővizsgálatok az egészségmegőrzés fontos részét képzik. Az EFI kollégáiként mi is igyekszünk rendszeresen felhívni a figyelmet ezek fontosságára, különösen a népegészségügyi szűréseken való megjelenésre, amelyre a lakosok levélben kapnak behívót.
Miben más a szűrővizsgálat, mint az orvosi vizsgálatok?
Sokféle vizsgálat létezik a kórállapotok kimutatására, kizárására, illetve pontosítására, amelyeket az orvostudomány a napi gyakorlatban használ a diagnosztika területén. Ezeket el kell különíteni a szűrővizsgálatoktól.
A szűrővizsgálatok olyan eljárások, melyek a még tünet-és panaszmentes személyek egyszeri, vagy inkább időnkénti vizsgálatát jelentik, a még rejtett betegség valószínűségének kizárására, vagy éppen megerősítésére. A szűrővizsgálatok tehát a másodlagos megelőzés eszközei. Lényegük a lehető legkorábbi felismerés, amikor a betegség még gyógyítható, vagy jelentősen nő a gyógyulás esélye.
Mit értünk rejtett betegség alatt?
Általában akkor fordulunk orvoshoz, amikor panaszokat észlelünk. A daganatos betegségekkel együtt, azonban számos betegség fokozatosan, lappangva alakul ki. A folyamat már elindul, mielőtt panaszokat okozna. Bizonyos elváltozások esetén ez éveket is jelenthet. A daganatok eredményes kezelésében kiemelt fontosságú, hogy minél előbb felismerésre kerüljön az elváltozás.
Miben különbözik a NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLAT más szűrővizsgálatoktól?
A népegészségügyi szűrővizsgálatok jellemzője, hogy olyan nagy lakosságcsoportokra terjednek ki, akik életkoruk alapján az adott célbetegségre veszélyeztetettnek minősülnek. A statisztikai adatok alapján ugyanis ebben az életszakaszban ugrásszerűen megnő az adott betegség megjelenése. Ez röviden azt jelenti, hogy ha valakinél a betegség kialakul, nagy valószínűséggel ebben az idősávban fog megjelenni, ilyenkor kell fokozottan odafigyelni rá. (Természetesen ezek statisztika valószínűségek, amelyek nagy népességszám esetén érvényesek, egyéni eltérés lehet. Éppen ezért fontos, hogy veszélyeztetettség esetén – pl. családi halmozódás, nagy számú rizikófaktor jelenléte – az egyén maga is kérje a kivizsgálását, beszéljen erről háziorvosával)
Ilyen nagyságrendű szűrésre nem minden szűrővizsgálat alkalmas. Ahhoz, hogy egy szűrővizsgálat népegészségügyi szűrővizsgálattá válhasson, számos kritériumnak meg kell felelnie:
- Bizonyítottan hatékonynak kell lennie az adott betegség által okozott halálozások számának csökkenésében, népesség szintjén.
- Annak érdekében, hogy a kívánt nagy létszámú célcsoportban elvégezhető legyen a vizsgálat, egyszerűnek kell lennie, akár szakdolgozó is el tudja végezni.
- Ne járjon nem kívánatos mellékhatással, és jelentős kellemetlenséggel.
- Az adott szűrésnek megfelelően ÉRZÉKENYNEK kell lennie. Ez egyrészt azt jelenti, hogy már az igen kisméretű daganatot is jelezze, másrészt egyéb elváltozások esetén ne adjon pozitív eredményt.
- Kritérium a FAJLAGOSSÁG, vagy specificitás. Ez annak a valószínűségét fejezi ki, hogy a vizsgálat által kapott negatív eredmény milyen biztonsággal zárja ki a daganat fennállását illetve a rákmegelőző állapotot.
Az alkalomszerű szűréstől abban is különbözik, hogy a veszélyeztetett életkorban lévők személyes meghívása útján igyekszik elősegíteni, hogy minél teljesebb számban vegyenek részt a szűrővizsgálaton. A fenti kritériumok alapján népegészségügyi szűrésre alkalmasak:
- Emlőszűrés (mammográfia)
- Méhnyakszűrés
- Vastagbélszűrés
Számos olyan egyéb szűrővizsgálat létezik, amely alkalmas tünet- és panaszmentes betegség kimutatására, de nem bizonyított, hogy alkalmazásuk népességi szinten is csökkenti az adott betegség okozta halálozást. Ettől függetlenül egyéni mérlegelés esetén nagyon hasznosak lehetnek, amennyiben az orvos indokoltnak látja.
Forrás: Nemzeti Népegészségügyi Központ – oktatási anyag
