Előző cikkünkből megtudhatták, mi a különbség a depresszió és a szomorúság között. A depressziós betegek sok esetben nincsenek tisztában betegségükkel. Ezért is kiemelten fontos, hogy környezetük felismerje a problémát és segíteni tudja őt a gyógyulásban. Mit tehetünk, ha egy közeli hozzátartozónk depressziós? Vegyük komolyan családtagunk, ismerősünk rosszkedvét, negatív érzéseit. Sokat Bővebben… …
A köztudatban sok tévhit kering a depresszióról. Akár a hétköznapokban is hallhattuk már azt a kifejezést, hogy „olyan depis vagyok”. A depresszió azonban nem egyenlő a szomorúsággal és a rosszkedvvel. Egy komoly, orvosi értelemben vett betegség. Fontos, hogy el tudjuk különíteni a negatív érzéseket ettől a betegségtől. A szomorúság az Bővebben… …
A biblioterápia elnevezés gyakran félreértések forrása. A neve megtévesztő, hiszen nincs köze a Bibliához. Eszköze az irodalom, de valójában az irodalomterápiától is több ponton különbözik, akárcsak a meseterápiától. Hangsúlyoznunk kell: a biblioterápia, bár felhasználja az önismereti tevékenység elemeit, mégsem vállalkozik – mert nem is vállalkozhat – pszichoterápiás munkára. Valójában a Bővebben… …
A tripanofóbia az orvosi tűktől való irracionális félelmet jelenti. Az emberiség kb. 4%-át érinti ez a jelenség. Kialakulásának oka ismeretlen. Sokaknál gyerekkori, vagy fiatalkori betegségek kezelése során szerzett rossz tapasztalatok alapozzák meg. Egy egészséges ember átlagosan 165 tűszúrásra számíthat élete során (ajánlott oltásokat, injekciós kezeléseket, vérvételeket is beleszámítva). A tűfóbiában Bővebben… …
Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt, hamarosan induló online előadás-sorozatunkra. Ismerkedjen meg a részletekkel, és olvassa el bejegyzésünket.
A legrégebbi koroktól kezdve, még az írásbeliség megjelenése előtt a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az élettapasztalatok átadása, a közösség megtartásának, erősítésének egyik legfontosabb eszköze volt a valódi és a kitalált történetek mesélése. A szájról-szájra terjedő mesék, történetek magukban hordozták az adott kor fontos történéseit, kultúrtörténeti alapjait; nem utolsó sorban szórakoztatta, hozzásegítette Bővebben… …
„Az egészség nem a betegség hiánya: az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota” /Egészségügyi Világszervezet, 1948/ A világjárvány csaknem egy éve tartó időszakában különösen fontos a lelki egészség fenntartása a nehéz körülmények ellenére is. Korlátozottak az igénybe vehető lehetőségek is, hiszen az egészségügyi intézmények, a vonatkozó szakrendelések Bővebben… …
Az őszi-téli időszakban, különösen az adventi-karácsonyi ünnepkörig nagyon sok ember érzi magányosnak magát. A helyzetet tovább súlyosbítja a világjárvány, amely fokozza az elszigeteltséget, a közvetlen kapcsolatok nehezítettek, a korlátozó intézkedések pedig nagymértékben növelik a stresszt. Különösen az idősek szenvednek a kényszerű egyedülléttől, bár sajnos bőven akadnak minden korosztályban szomorú, feszült, Bővebben… …
A kiégés fogalma (Freudenberger, 1980) egyre ismertebb napjainkban. Ennek oka, hogy egy olyan jelenségről beszélünk, amely egyre gyakrabban fordul elő. A fogalom mögött „krónikus, emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota áll, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját Bővebben… …
