Szomorúság vagy depresszió? - Szentendrei Járás Egészségfejlesztési Iroda

A köztudatban sok tévhit kering a depresszióról. Akár a hétköznapokban is hallhattuk már azt a kifejezést, hogy „olyan depis vagyok”.  A depresszió azonban nem egyenlő a szomorúsággal és a rosszkedvvel. Egy komoly, orvosi értelemben vett betegség. Fontos, hogy el tudjuk különíteni a negatív érzéseket ettől a betegségtől.

A szomorúság az emberi élet természetes része, amely egy kedvezőtlen, jól körülhatárolt esemény következtében fordul elő: szerelmi csalódás, munka elvesztése, hozzátartozó, barát, háziállat elvesztése, betegség, nosztalgia, személyes elégedetlenség stb. A probléma megoldásával a szomorúság elmúlik!

Mit tehetünk szomorúság esetén?

  1. Tudatosítjuk, és elfogadjuk ezt a lelkiállapotot.
  2. A kiváltó helyzetek megoldásainak keresése.
  3. Szociális kapcsolatok keresése, megbeszélni, kibeszélni.
  4. Olyan tevékenységek végzése, ami elősegíti az érzelmi rendszer egyensúlyát.

Ezzel szemben a depressziónak nincs körülhatárolható oka. A szenvedő fél elveszti a lelkesedését, nem talál már örömöt azokban a tevékenységekben, melyek korábban felvidították. Közönyössé, érdektelenné válik. A depresszió epizódokban jelentkezik: többször visszatérhet egy ember életében.

Depresszió esetében az alábbi tünetek közül legalább 5-nek jelen kell lenni, legalább 2 hétig:

  • depressziós, szomorú hangulat
  • az érdeklődés és örömkészség jelentős csökkenése
  • lényeges súlycsökkenés/gyarapodás
  • alvászavar (csökkent/fokozott alvás)
  • motoros nyugtalanság/gátoltság
  • fáradtság, erőtlenség, levertség
  • átmeneti demencia
  • értéktelenség érzése, önvádlás, bűntudat
  • csökkent gondolkodási, koncentrálási és döntésiképesség
  • a halállal való foglalkozás, halálvágy, öngyilkossági szándék (terv, kísérlet)

Ha némelyik tünet igaz ránk, ne ijedjünk meg! A depresszió orvosi diagnózisa ennél egy sokkal összetettebb folyamat. Következő cikkünkből megtudhatják, mit tehetünk, ha magunkon vagy egy hozzátartozónkon észleljük a depresszió tüneteit.

Langó Rebeka/pszichológus