Amit a pollenallergiáról tudni érdemes - Szentendrei Járás Egészségfejlesztési Iroda

Tél vége felé mindig nagyon várjuk már a tavaszt, azonban a melegebb idővel, több napsütéssel együtt megjelennek a pollenek is megkeserítve a szénanáthások mindennapjait.

A szénanátha kialakulásában nem csupán genetikai, hanem környezeti tényezők is szerepet játszanak. Ha az egyik szülő allergiás, gyermekének 30%-os esélye van arra, hogy nála is megjelenik a betegség. Ha mindkét szülő érintett, ez az érték 50%-ra emelkedik, azonban  hogy valóban megjelenjenek az allergiás tünetek az egyén élete folyamán, abban a környezeti faktorok közül a legnagyobb jelentősége a légszennyeződésnek van.

Sokak számára ismerősek a szénanátha tünetei, az orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, melyeket nagyon gyakran szemtünetek is kísérnek, mint szemviszketés, a kötőhártya pirossága, fokozott könnyezés, esetleg a szemhéjak ekcémája is. Az allergiás állapot jelentős életminőség romlást eredményez, az orrdugulás miatt nem pihentető az éjszakai alvás, a tartós kialvatlanság pedig rontja a teljesítőképességet az iskolában, a munkahelyen.

A fenti tünetek megjelenésének idejéből már következtethetünk arra, melyik pollen okozhatja az allergiát, erről a pollennaptárból tájékozódhatunk.

Pontosabban megtudhatjuk, milyen pollenre vagyunk allergiásak a karcolásos bőrteszt, az úgynevezett Prick-teszt segítségével, melyre allergológia szakrendelésen van lehetőség.

A vizsgálat elvégzése előtt 7-10 napra el kell hagyni az allergiagyógyszer szedését, ezért célszerű a tesztet pollenmentes időszakban, azaz november és január között elvégeztetni.

A vizsgálat során az alkar bőrére oldat formájában cseppentik az allergént, majd a cseppen keresztül pici karcolással a bőr felszíni rétegei közé juttatják az anyagot. A felcseppentés helyén 15-20 perc múlva megjelenő, szúnyogcsípésre hasonlító, viszkető bőrpír kialakulása jelzi, hogy a beteg az adott pollenre allergiás. Nem végezhető a teszt ekcémás, csalánkiütéses vagy egyéb bőrbetegségben szenvedő pácienseknél. Náluk vérvételből van lehetőség allergiavizsgálatra.

A tünetes időszakban nagyon fontos a kezelés. A vírusok vagy baktériumok okozta náthával ellentétben az allergiás nátha nem múlik el egyszerűen, tartós fennállása esetén az allergiás gyulladás a mélyebb légutakba húzódhat, és allergiás asztma kialakulásához vezethet.

Enyhébb orrtünetek esetén elegendő lehet olyan szteroid tartalmú orrcsepp használata, mely csak orvos által felírt vényre kapható. Ez a szteroid helyi hatású, a helyi allergiás reakció  tüneteit szünteti meg, segítségével megelőzhető a gyulladás mélyebbre terjedése.

Fontos tudni, hogy a gyógyszertárban szabadon vásárolható orrcseppek nyálkahártya összehúzó hatóanyagot tartalmaznak, így szüntetik meg az orrdugulást, viszont egy hétnél hosszabb idejű használat esetén reflexes nyálkahártya duzzanatot idéznek elő. Ezen tulajdonságuk miatt egy hét használat után ismét megjelenik az orrdugulás, és az orrcsepp egyre rövidebb ideig javítja az orrlégzést, a beteg pedig egyre sűrűbben kezdi használni, ezáltal belekerül egy ördögi körbe. A vényre kapható orrcseppek, orrspray-k nem okoznak ilyen reflexes nyálkahártya duzzanatot.

Erősebb szénanáthás tünetek esetén szükség lehet allergiagyógyszer szedésére is, ma már sokfajta kapható vény nélkül is. Várandósság idején ezek szedése nem javasolt.

Allergénmentesítés is segíthet a tünetek csökkentésében. Fontos, hogy hazaérkezéskor lehetőleg azonnal cserélje le a ruháját, zuhanyozzon, hajáról, szemöldökéről is mossa le a rátapadt polleneket. Nap közben is több alkalommal megmoshatja az arcát, használjon vászon sapkát a haj, és napszemüveget a szem védelmére. Ne szárítsa a ruháit a szabadban. Hajnalban vagy késő este szellőztessen. Autóban csukott ablakkal utazzon. A lehető legkevesebbet legyen lakáson kívül, és nyaralásra is pollenmentes helyet válasszon. Ne fogyasszon mézet, propoliszt, virágpor tartalmú készítményeket, gyógynövény teákat, ne használjon ilyen tartalmú kozmetikumokat.

A tünetmentesség elérésében segítséget nyújthatnak kiegészítő gyógymódok is (pl. akupunktúra), melyek néha a gyógyszeres kezelés mellett, enyhébb esetekben önálló terápiaként is hatásosak lehetnek. Ennek eldöntését bízzuk mindig orvosra.

Dr. Bor Márta allergológus, immunológus

Kategória: Életmód