A dohányzásleszoktatás „egyetemes” szempontjai - Szentendrei Járás Egészségfejlesztési Iroda

Az egyetemisták dohányzásról való leszokásában a társas környezet hatása kiemelten fontos. Ezt a leszokást elősegítő programok tervezésében is figyelembe kell venni.

A dohányzáshoz köthető megbetegedési és halálozási arány magasabb, ha az illető hosszabb ideje dohányzik, naponta több cigarettát szív el, illetve fiatalabb korban kezdi el a dohányzást. Korábbi vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a fiatalabb dohányosok hajlamosabbak a leszokás mellett dönteni, mint az idősebbek, ugyanakkor a fiataloknál gyakoribbak a sikertelen leszokási kísérletek és a visszaesések. Azok azonban, akik legalább 1 éven át képesek absztinensek maradni, jó eséllyel szoknak le a dohányzásról hosszú távon is. Mindez erős érv a leszokást támogató programok fiatal felnőtt korban való megkezdése mellett.

Napjainkban a fiatal felnőttek jelentős hányada részt vesz a felsőfokú oktatás valamilyen formájában (például Dél-Koreában és az USA-ban a fiatalok mintegy kétharmada egyetemre vagy főiskolára jár), így az egyetemek nagyon fontos csatornaként szolgálhatnak, ha a fiatal felnőtt korosztály eléréséről, egészségneveléséről, dohányzásról való leszoktatásáról van szó.

Leszokást elősegítő egyetemi program Dél-Koreában

Dél-Korea legnagyobb állami egyetemén, a Szöuli Nemzeti Egyetemen 328 dohányos (átlagéletkor 20,2 év, naponta elszívott cigaretták száma átlagosan 13,3) bevonásával 2015 márciusa és 2017 decembere között kezdődtek a leszokást támogató programok. A program 6 részből tevődött össze. Elsőként egy csoportos foglalkozás történt, amelyet öt, személyre szabott tanácsadás követett. Ez utóbbiak részeként minden egyes személlyel külön-külön foglalkozott egy képzett tanácsadó vagy egy orvos. A leszokni vágyók számára nikotinhelyettesítő készítmények is elérhetőek voltak. A nyomon követési idő átlagosan 27,1 hónap volt, a leszokást segítő programot követően 2018 augusztusában és szeptemberében telefonos interjú történt a résztvevőkkel.

A társas környezet az első számú prediktor a leszokás sikerességére vonatkozóan

Az eredmények alapján a programban résztvevők egyharmadának volt legalább 1 dohányos családtagja, míg a leszokni kívánók 91,7 %-a arról számolt be, hogy legalább 1 közeli barátja, egyetemi társa dohányzik. Ez a számadat megerősíti azt a tényt, miszerint az egyetemeken a szociális kapcsolatok és a dohányzás szorosan összefonódnak.

A leszokástámogató program végére az azonnali leszokási ráta 47,3 % volt, ami a hosszú távú nyomon követés (átlagosan 27,1 hónap) során 28,8 %-ra redukálódott.

Amikor a leszokást leghatékonyabban támogató faktorok után kérdeztek, a sikeresen leszokók 34,7%-a a leszokási szándékát nevezte meg, 30,6 % a leszokást elősegítő gyógyszereket, míg 24,5% a leszoktató programban való részvételt. Az absztinenciájuk megtartásában a legnagyobb nehézséget az emocionális stressz (27,1%), a szociális környezet nyomása (18,6%) és azok a szituációk jelentették, ahol az alkohol is jelen volt (18,6 %).

 A dohányzásról leszokni nem tudóknál a sikertelen leszokási kísérlet okaként a legtöbben (61,5%) az emocionális stresszt nevezték meg. 89,0%-uk azonban nem adta fel, újra meg fogja próbálni letenni a cigarettát, és a program pozitív hozadéka, hogy esetükben is szignifikánsan csökkent a naponta elszívott cigaretták száma.

Az elemzések szerint a barátok, egyetemi társak és a családtagok dohányzása negatívan, míg a leszoktató programokban való részvétel és a leszokási kísérletek magas száma pozitívan asszociál a leszokással. A barátok, társak dohányzásának a determináló hatása erősebb, mint a családtagoké. A barátok, társak dohányzása esetén a legnagyobb az esélye annak, hogy a leszokni szándékozó leszokási kísérlete eredménytelen lesz. Ugyanakkor, egy nem dohányzóval való házasságkötés a legerősebb pozitív determináló faktornak bizonyul a hosszú távú absztinenciát illetően.

A leszoktató programok egyetemistákra szabása

A szociális környezeti hatások, a társas hatások az egyetemistáknál fokozottan érvényesülnek. Esetükben a dohányzásmentes környezet megteremtése kiemelten fontos. Ennek alapján támogatandó valamennyi olyan kezdeményezés, ami az egyetemeken való dohányzást szorítja vissza (ld. pl. dohányzásmentes campus).

A leszoktató programok tervezéséhez lényeges szempont, hogy nem elsősorban a leszoktató programok hossza, hanem az azokkal való elégedettség a fontos a rövid vagy hosszú távú absztinencia elérése szempontjából. A társas kapcsolatok egyetemista korban való fontosságának ismeretében megfontolandó olyan leszoktató programok tervezése, amelyekben nem egyéni tanácsadás történik, hanem a baráti kör tagjai csoportosan vehetnek részt.

Forrás: MedicalOnline

Kategória: Életmód