Az öngyilkosság megelőzésének világnapja - Szentendrei Járás Egészségfejlesztési Iroda

Szeptember 10-e az öngyilkosság megelőzésének világnapja. Ebből az alkalomból a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet szakemberei 2019 szeptember elején ismertették a legfrissebb, öngyilkossággal kapcsolatos magyar adatokat.

Ugyan 2018-ban valamivel többen követtek el öngyilkosságot, mint 2017-ben, összességében azonban elmondható, hogy stagnál az öngyilkosságok száma Magyarországon. Az alábbi grafikonon jól követhető, hogy 2010 óta több, mint 30%-kal csökkent a befejezett öngyilkosságok száma. Viszont a továbbra is igen magas arány azt mutatja, hogy nagyon fontos figyelmet fordítanunk a kérdésre.

Forrás: https://24.hu/belfold/2019/09/05/ongyilkossag-statisztika/ 

Az öngyilkosság rizikótényezői – Kire figyeljünk még inkább?

Az öngyilkossági kísérletig általában nem egyetlen tényező vezet, hanem szerencsétlen események sorozata. Többnyire a hosszantartó, kilátástalan helyzetek eredménye.

Fokozottan figyeljünk oda azokra, akiket az utóbbi időben nagy mértékű stressz ért. Ilyen feszültségfokozó helyzet lehet például a szeretett személy halála, a válás, a szakítás, a visszautasítottság, vagy a munkahely elvesztése. A természeti vagy egyéb katasztrófák, a nagy fájdalmakkal járó súlyos betegségek, a rossz bánásmód, az elnyomó vagy kegyetlen környezet, és egyes foglalkozások folyamatosan magas stresszszintje szintén hozzájárulhat a feszültség végletekig fokozódásához.

A serdülőkorúak és az idősek olyan kihívásokkal szembesülhetnek, amik elviselhetetlennek tűnnek a számukra, ezért rájuk is érdemes nagyobb figyelmet szánni. Emellett azok a magányos emberek, akik kiesnek a családi, vallási vagy egyéb közösségekből, szintén hajlamosabbak önmaguk ellen fordulni.

Az öngyilkosságok jó részét megelőzi a hangulat és a gondolkodás változása, ami sokszor nem annyira súlyos, hogy mentális betegségre gyanakodhatnánk, azonban az egyén korábbi működéséhez képest szokatlan lehet. Elsősorban a szomorúság és a reménytelenség érzése az, ami eluralkodhat a veszélyeztetett társainkon, de megjelenhet a fokozott szorongás, feszültség, frusztráció, düh vagy a szégyen érzete. Továbbá jellemző a merev, pesszimista gondolkodás is.

Az alkohol és más drogok gátlásokat feloldó hatása hozzájárulhat ahhoz, hogy az öngyilkosságra készülő félretegye félelmeit, vagy utat engedjen önpusztító késztetésének. Emellett a szerek hatására tovább romlik az ítélőképesség és a konfliktusmegoldó képesség is.

Az olyan betegségekkel élők, mint a depresszió, az alkoholizmus vagy a skizofrénia, szintén fokozottan veszélyeztetettek, ezért rendkívül fontos, hogy az ilyen, ma már jól kezelhető zavaroktól szenvedők megfelelő terápiához jussanak.

Nagyon fontos tudni, hogy van segítség! Ha Ön, vagy egy környezetében élő krízishelyzetben van, hívja a 116-123 ingyenes lelkielsősegély-számot!

Forrás:

J. Comer: A lélek betegségei. Pszichopatológia. Budapest, Osiris Kiadó, 2005

https://24.hu/belfold/2019/09/05/ongyilkossag-statisztika/

Kozma Orsolya