Az egészségfejlesztés mint tudomány - Szentendrei Járás Egészségfejlesztési Iroda

Az egészségfejlesztés fogalma viszonylag fiatal, mintegy 3 évtizedes múltra tekint vissza. Értelmezése során elsőként az egészség fogalmát kell definiálni. Talán a legismertebb egészségmeghatározás az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Alkotmányának előszavában szerepel, mely szerint „Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, nem pusztán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.”

Mai szemmel idealisztikusnak tűnhet a meghatározás, hiszen tökéletes egészség nincs. Kérdéses az állapot kifejezés is, hiszen szervezetünkre a dinamikus egyensúly inkább jellemző. Vitathatatlan érdeme azonban, hogy a fizikai megközelítésen túllépve több dimenzió mentén tárgyalja az egészséget.

Más értelmezések azt is figyelembe veszik, hogy az objektív mutatók mellett milyen az egyén szubjektív megítélése; mennyire érzi a funkcionalitását kielégítőnek, milyen az egészségérzete. Ebből a perspektívából szemlélve nem hagyhatjuk figyelmen kívül a lelki egészséget sem, mely mindezeket befolyásolja, hiánya pedig pszichoszomatikus betegségek formájában testi tüneteket is ölthet.

Fontos mérföldkő volt 1974-ben a kanadai egészségügyi miniszter, Marc Lalonde jelentése, amely arra mutatott rá, hogy a kanadai lakosság körében az idő előtti halálozások jelentős része megelőzhető lenne az életmód és egyéb környezeti tényezők előnyös megváltoztatásával. A megoldást tehát elsősorban nem az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésében látta.

Egyre inkább körvonalazódott az a szemléletváltás, amely már nem csak a gyógyításra, hanem a betegségek megelőzésére, az egészségérzet növelésére helyezte át a hangsúlyt. 1986-ban Ottawában rendezték meg az első, egészségfejlesztéssel kapcsolatos konferenciát. A záródokumentum (Ottawai Charta) az alábbiakban fogalmazza meg az egészségfejlesztést:

“Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek, közösségeknek, egészségük fokozottabb kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit, és környezetével változzék vagy alkalmazkodjon ahhoz. Az egészséget tehát, mint a mindennapi élet erőforrását, vagy pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége.”

A Charta az egészségfejlesztést olyan folyamatként határozta meg, amely módot ad az embereknek egészségük fokozott karbantartására és tökéletesítésére. Ennek elérése érdekében az alábbi öt fő tevékenységi területet jelölte meg:

  • az egészséget támogató politikai döntések,
  • az egészséget előmozdító környezet,
  • közösségi tevékenységek,
  • egyéni képességek fejlesztése – egészségnevelés,
  • az egészségügyi ellátás átszervezése.

Ahogy már a Charta meghatározásában is megjelenik, a társadalmi felelősség mellett az egyén és a közösség szerepe is kiemelkedő az egészség megőrzésének, fejlesztésének szempontjából.

Mai ismereteink szerint a genetika és az egészségügy együttes szerepe körülbelül 10-15% az egyén egészségének szempontjából. Számos ártalmas tényezőt ismerünk, melyek kiküszöbölése, mérséklése társadalmi összefogást és kormányzati beavatkozást igényel.  A genetikai örökség sem mindenható. A gének kifejeződését nagymértékben befolyásolja az életmód és a környezet. A hajlam örökölhető, de a betegségek jelentős részének kialakulása megakadályozható megfelelő életmóddal.

Mindezek megvalósításához tudományos alapokra van szükség, mely különböző tudományágak, mint például az orvostudomány, a pszichológia, a szociológia, és a pedagógia ismeretanyagából táplálkozik. Ezen tudománytartalmak integrálásával, úgynevezett határtudományként működve vált az egészségfejlesztés önálló diszciplínává. Az elmúlt évtizedek alatt sokat fejlődött, gazdagodott a tudományág módszertana. Intézményrendszere is számos változást élt meg, de a célja nem változott.

Az Egészségfejlesztési Irodák a fenti célok megvalósítását hivatottak segíteni. Az egészségügyi ellátó rendszerrel együttműködve, de különálló egységként a betegségek megelőzését, a prevenciót szolgálják.

http://regi.oefi.hu/ottawai_karta_25.pdf

https://fogalomtar.aeek.hu/index.php/Eg%C3%A9szs%C3%A9gfejleszt%C3%A9s

www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Megelozo_orvostan_nepegeszsegtan/ch09s10.html

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Megelozo_orvostan_nepegeszsegtan/ch09s10.html

Gritz-Győry Zsuzsanna: Egészségfejlesztés, Műszaki Könyvkiadó Kft, 2018