A koraszülöttség 100-ból mintegy 9 babát, édesanyát, családot érint (KSH, 2008). Babát, édesanyát, családot – a felsorolás nem véletlen, hiszen a koraszülés váratlan, olykor igencsak ijesztő eseménye nem csak a baba állapotát befolyásolja, hanem az egész család testi, lelki jóllétére is nagy mértékben hatással van.
Mikor koraszülött egy baba?
Azokat a babákat nevezzük koraszülöttnek, akik a betöltött 37. terhességi hét előtt születnek. Súlyuk általában 2500 gramm alatt van. Előfordul, hogy csak néhány héttel érkeznek korábban a picik, és nincsen ebből adódó problémájuk, azonban minél korábban jön a világra a csöppség, annál nagyobb a valószínűsége, hogy szervei éretlenek, és súlyos, akár életveszélyes szövődmények alakulhatnak ki. Éppen ezért napokig, hetekig vagy akár hónapokig speciális kórházi ellátásban részesülnek.
Nem csak fizikai, hanem lelki megterhelés is
A koraszülés következményei túlmutatnak a babák fizikai állapotán. A váratlan esemény ugyanis megzavarja a babavárás, a felkészülés időszakát. Még egy tapasztalt szülőpár életében is ismeretlen helyzetet teremt, nem várt feladatokat hoz. Testi és lelki hatásaival az egész család szembesül, esetenként komoly érzelmi hullámvasútra ülve.
Az öröm, a kellemes várakozás és készülődés pillanatai háttérbe szorulnak, és a koraszülött gyermekek szülei olyan nehéz érzések között találhatják magukat, mint az ijedtség, aggodalom, félelem, düh, szomorúság és tehetetlenség. Ugyan a koraszülés oka az esetek többségében nem ismerhető, és a szakemberek szerint akkor is bekövetkezhet, ha minden lehetséges óvintézkedést megtettünk ellene, mégis gyakran előfordul, hogy a szülők önmagukat hibáztatják a történtekért, bűntudatot éreznek. Mindemellett meg kell küzdeniük az új helyzet elfogadásával is, ami tulajdonképpen egy gyászfolyamat. Ennek során a család feldolgozza a helyzetből adódó veszteségeit. Ide tartozik az is, hogy a készülődést, az előzetesen szövögetett terveket, az első találkozás és hazatérés elképzelt boldog pillanatát mind felülírja a váratlan esemény. Olyan esetben pedig, amikor a baba előre láthatólag maradandó sérülésekkel él majd, a családnak el kell gyászolnia az általuk megálmodott képet egy egészséges gyermekről, és annak jövőjéről. Az első sokk gyakran bénultságot, beszűkült tudatállapotot idéz elő, amit elutasítás, harag, bűntudat, mély szomorúság és magány érzése követhet.
Ki és mi segíthet?
Koraszülés esetében az első kérdés általában az, hogy jól van-e a baba. Talán hirtelen nem is jut eszünkbe, hogy a szülők állapotáról érdeklődjünk, pedig ilyenkor rendkívül lényeges az anya és az apa jólléte is. Ebben a nehéz, és gyakran kiszolgáltatott helyzetben a szülőknek ugyanis nagyon fontos feladata van: erőt adni a még náluk is kiszolgáltatottabb, elhagyatottabb gyermeküknek. A baba az anya és az apa erejéből, hitéből merít, amire nagy szüksége van a küzdelemhez, gyarapodáshoz, és ahhoz, hogy ő is bízni tudjon a jövőben. Ezért is alapvető, hogy a szülők a „Miért?” helyett a „Mi van most?” és a „Hogyan tovább?” kérdésekre összpontosítsanak.
Lényeges az is, hogy az édesanya bízhasson magában, érzéseiben, megtalálja, és átérezze azt az ösztönösen benne rejlő erőt és tudást, ami képessé teszi gyermeke ellátására, még ha ehhez most speciális segítségre is van szüksége. Ebben nagy szerepe van azoknak a szakembereknek is, akik a Perinatális Intenzív Centrumokban (PIC), vagyis azokon a kórházi osztályokon dolgoznak, ahol a koraszülöttek a nekik megfelelő ellátásban részesülnek.
Ebben a helyzetben is óriási szükség van az apákra. Valószínűleg ők azok, akik elsődlegesen támaszt tudnak nyújtani az anyának. Ha már nem az első gyermeke született a párnak, akkor az apákra hárulhat a testvérek ellátása, az otthoni feladatok megszervezése is. Emellett természetesen nagyon fontos, hogy az újszülött csöppséggel is töltsenek időt, ismerkedjenek, és hangjukkal, érintésükkel, jelenlétükkel, az édesanya mellett, ők is segítsék a baba erősödését.
Ez az időszak nem csak a babának és a szülőknek megterhelő, a tágabb családra, környezetre is hatással lehet. Nagyon fontos, hogy a családtagok megkeressék, és mozgósítsák a rendelkezésre álló belső erőforrásaikat, és minden lehető módon támogassák, segítsék egymást.
Lényeges, hogy a szülők önmaguk és egymás felé is megértéssel, elfogadással forduljanak, és fontos, hogy környezetük is kész legyen így viszonyulni a krízisben lévőkhöz, hiszen ebben az időszakban az érintettek feszültebbek, fáradtabbak lehetnek, figyelmük nagy részét leköti a pici jövevény.
A nem várt helyzethez való alkalmazkodást megkönnyítheti, ha fokozottan odafigyelünk egymásra. Erőt adhat, ha többször kimutatjuk szeretetünket, törődésünket. Mielőtt azonban bármit teszünk, mindenképpen kérdezzük meg az érintetteket, hogy mi az, ami valóban segítség lenne számukra. Lehet, hogy olyan apróságok jelentik most nekik a legtöbbet, ha készítünk egy szendvicset, vagy elvisszük az oviba a nagy tesót, de az is lehet, hogy csak egy ölelésre, vagy épp megértő hallgatóságra van szükségük. Olykor pusztán jelenlétünkkel, elfogadásunkkal is sokat adhatunk.
A bizonytalanság, az aggodalom, a magány érzésének csökkentésében nagy szerepe lehet a sorstársaknak és a professzionális segítőknek is. Sokat jelenthet, hogyha a család a témában tapasztalt segítőktől kaphat hiteles információkat, a mindennapokban hasznosítható tanácsokat és lelki, érzelmi támogatást. Ezáltal a szülők megtapasztalhatják, hogy érzéseikkel, gondolataikkal, problémáikkal nincsenek egyedül, a helyzetük nem reménytelen, emellett segítséget kaphatnak új stratégiák elsajátításához, megfelelő életmód kialakításához.
Ez a helyzet mindenkitől türelmet, rugalmasságot és olykor erőfeszítéseket igényel. Kihívást jelent a szülők, a testvérek, és olykor a környezet számára is, de ha sikeresen végigjárja a család ezt az utat, erősebbé, bölcsebbé válhat általa.
Tájékozódjunk!
A Koraszülöttekért Országos Egyesület arra biztatja a gyermeket vállalókat, hogy abban az esetben is tájékozódjanak a koraszüléssel kapcsolatos tudnivalókról, ha a várandósság során minden rendben halad. Ez is hozzájárulhat a koraszülések számának csökkentéséhez, és ahhoz, hogy a váratlan helyzetben a megfelelő ellátáshoz jusson a baba és az anya.
Hova fordulhatunk segítségért, információért?
Számos szervezet foglalkozik a koraszülöttek és családjuk segítésével. Most a teljesség igénye nélkül mutatunk be néhányat ezek közül.
A Koraszülöttekért Országos Egyesület (http://koraszulott.com/) lelkisegély-szolgálattal, önkéntesek bevonásával, és sorstársak facebook csoportjával segít az érintetteknek, emellett oldalukon megtalálható a „PICi füzet” című online információs és segítő anyag.
A Melletted a Helyem Egyesület (https://www.mellettedahelyem.hu) online anyagokkal, önkéntesekkel várja a koraszülőket, emellett támogatásukkal elkészültek a témával foglalkozó PICi filmek is (https://www.picifilmek.com/).
Az OBDK, azaz az Országos Betegjogi, Ellátójogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ szintén az interneten elérhető tájékoztató anyagot állított össze a szülőknek (http://www.ijsz.hu/UserFiles/128101_koraszulott_tajekoztato_latvanyterv.pdf).
Az EMMA Egyesület (http://www.emmaegyesulet.hu/) információs és lelkisegély vonalat működtet, ahol többek között a szülés, anyává és családdá válás kérdéseiről is lehet beszélgetni felkészült segítőkkel.
Ezen felül a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (https://www.sos116-123.hu/) a nap 24 órájában elérhető lelki elsősegélyvonalat működtet, ami minden hálózatból ingyenesen hívható a 116-123-es számon.
Kozma Orsolya
Források:
Koraszülöttekért Országos Egyesület
Központi Statisztikai Hivatal (KSH): Koraszülöttek és kis súlyú újszülöttek Magyarországon
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/koraszul16.pdf
Felelős Szülők Iskolája: Koraszülött babák – Egy Édesanya vallomása
https://www.youtube.com/watch?v=ypG2tCjqMLc
Melletted a helyem – Egyesület a Koraszülött Ellátásért
Anyám borogass! – Hétköznapi nagyonhősök – a koraszülött babák szülei
https://anyamborogass.cafeblog.hu/2016/09/19/hetkoznapi-nagyonhosok-a-koraszulott-babak-szulei/
Mindset Pszichológia
„Hadd nőjön később óriássá, aki korábban érkezett” – a koraszülöttek világnapjára
