A modern társadalom népbetegsége: az elhízás - Szentendrei Járás Egészségfejlesztési Iroda

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai szerint az európai régió lakosságának több, mint 50%-a túlsúlyos vagy elhízott. A probléma hazánkat sem kerüli el, egy 2017-es felmérés szerint Magyarország a 4. legelhízottabb nemzet a világon. A 15 éven felüliek több mint 30%-a elhízott.

Túlsúly vagy elhízás? Mi a különbség?

A WHO a BMI, vagyis Testtömeg index alapján tesz különbséget. A BMI segítségével bárki kiszámolhatja, hogy a testsúlya és a testmagassága alapján melyik kategóriába tartozik.

BMI érték Testsúly-kategória
18,5- 25 normál
25-30 túlsúly
30-35 I. fokú elhízás
35-40 II. fokú elhízás
>40 III. fokú elhízás

Ennek módja: BMI = testtömeg(kg) / testmagasság(m)2

 Például: testtömeg = 56 kg

            testmagasság = 1,6 m

56 / 1,62= 22

Ha a kapott eredményt beillesztjük a fenti táblázatba, láthatjuk, hogy itt egy normál kategóriáról beszélhetünk.

Alma vagy körte?

Az elhízásnak alapvetően két fajtáját különböztetjük meg: az alma és körte típusú elhízást.

Az alma típusúnál a felesleges zsír a has tájékra, míg a körte típusnál a fenékre és a combokra rakódik. Egészségügyi szempontból az előbbi típus, ami magas kockázattal jár, hisz itt a szervek elzsírosodása fokozottabb, és ez magával hozza a megnövekedett kockázatot a különböző megbetegedésekre. Ettől függetlenül a körte típust sem szabad félvállról venni, az alsó régióra rakódott zsír megnöveli a varicositas, vagyis a visszérbetegség kockázatát.

 

A háttérben álló okok

Az elhízás hátterében számos ok állhat. Kezdve a genetikai hajlammal, és a különböző megbetegedésekkel pl. Cushing-kór, pajzsmirigy-alulműködés, inzulin-rezisztencia.

Elősegíthetik az elhízás kialakulását különböző gyógyszerek például a szteroidok vagy az antidepresszánsok.

Napjainkban azonban a leggyakoribb okok a helytelen étrend és a mozgásszegény életmód.

Általánosságban elmondható, hogy kényelmi társadalomban élünk. A szupermarketek polcain bármit bármikor elérhetünk, az egzotikus termékektől kezdve a különféle rágcsálnivalókig. A választék óriási, így könnyen elcsábulhatunk.  A magas kalória- és szénhidráttartalmú élelmiszerekben gazdag táplálkozás, valamint a kevés rost – zöldség, gyümölcs – fogyasztás, mind hozzájárulhat a zsírsejtek elszaporodásához. A minőség és a mennyiség mellett azonban fontos szempont a megfelelő étkezési ritmus kialakítása is. Jobb, ha többször eszünk keveset, mint ha egyszerre visszük be ugyanazt a mennyiséget, ugyanis az egyszeri, bőséges étkezés jobban elősegíti a súlygyarapodást.

A táplálkozás mellett elengedhetetlenül fontos a testmozgás kiemelése. A világ modernizálódásával egyre kevesebbet mozgunk. Gondoljunk például a közlekedésre – autó, tömegközlekedési eszközök –, vagy az ülő, irodai munkák elterjedésére. Még az olyan apróságok, hogy lifttel vagy lépcsőn megyünk-e fel a második emeletre is kihatással vannak testsúlyra. Emellett kiemelten fontos a heti rendszeres testmozgás már gyermekkortól kezdve. Ezzel nem csak állóképességünkön, mozgáskoordinációnkon javíthatunk, de az elhízás megelőzésében is segíthetünk.

Végezetül mindenképp érdemes kiemelni az evés szerepének megváltozását az életünkben. Míg régen az ételre többnyire „üzemanyagként” tekintettünk, ma már nem csak élvezetet jelent a mindennapokban, de sokaknál a boldogság oka, vagy épp szomorúság, stressz levezető eszköze.

Mielőtt belefogunk a testsúlycsökkentésbe, érdemes a fenti szempontokat átgondolni, mi az amin változtatnunk kellene. A fogyókúra helyett válasszuk a mindent átfogó életmódváltást!

Forrás:

http://elhizastudomany.hu/

http://www.euro.who.int/en/health-topics/noncommunicable-diseases/obesity/data-and-statistics/infographic-over-50-of-people-are-overweight-or-obese-download

http://www.oecd.org/health/obesity-update.htm